"középfokú nyelvvizsgáig és munkanyelv szintig el tudtam (mert el lehet) jutni a különösebb nyelvtanra koncentrálás nélkül"

Nem vitatom, hogy el lehet. Neked sikerült, mert ilyen típus vagy. Mások egyenesen igénylik a szabályokat.

"rosszul integrálják a nyelvtanításba"

Mondanál példát erre? De ellenpéldát is mondhatsz. Komolyan érdekel.

"ha tömegeket akarunk megtanítani használható de nem tökéletes nyelvtudásra, akkor meg kell fordítani a prioritásokat"

Erre már régen rájöttek az okosok: ebből született a kommunikatív irányzat. A baj az, hogy egyrészt sokan félreértelmezték ezt az irányt (és elkezdtek extrém mértékben elfordulni a nyelvtani vonaltól), és az is kiderült, hogy sokaknál ez gyenge nyelvtudást eredményezett végül. De értem mire célzol, és egyet is értek veled abban, hogy nem csak nyelvtanból kell, hogy álljon a tanulás. (De azt is tegyük gyorsan hozzá, hogy az átlagos diák - maradva a cikk témájánál, tehát a magyar közoktatásban tanulókat alapul véve - nem kellően motivált, és sokszor nem is nagyon találkozik magától a tanulandó nyelvvel a tanórákon kívül, és így nem tud semmi "ráragadni"...)

"szépen kifésülni a kócokat, és igény és szükség szerint ezt akár anyanyelvi szintre fejleszteni"

Ezzel annyiban mindenképpen vitatkoznék, hogy utólag "kifésülni" a rengeteg rossz beidegződést sokkal nehezebb, mint eleve jól, helyesen megtanulni a dolgokat. Ez a tapasztalatom. Az igaz persze, hogy jó lenne, ha rengeteget gyakorolhatnának a diákok az iskolában úgy, hogy konkrétan használniuk kell a nyelvet. Ehhez mondjuk kisebb csoportok, nagyobb óraszám és más iskolai tematika kellene.

Nekünk a két tannyelvű osztályban két angoltanárunk volt: egy anyanyelvi és egy magyar. Az anyanyelvivel beszélgettünk, kreatívkodtunk, novellát írtunk, dráma órát tartottunk, stb., míg a magyarral nyelvtanoztuk is. Mindkettőre nagy szükség volt, és ez így szuperül működött. Nem állítom, hogy egyetlen tanár ezt nem tudná megoldani, ahogyan az anyanyelvi "tanár" sem létszükséglet (sok anyanyelvinek nincs is rendes tanári végzettsége! ), de nem ilyen bontásban tanul az átlag magyar diák, hanem egy szem tanárral, nagy csoportban, béna kurzuskönyv mentén haladva.

A példám szándékosan sarkított volt.

A fórumtárs arra akart kilyukadni, hogy nyelvtan nélkül is lehet anyanyelvet beszélni! Még ezt talán el is hiszem, de hogy nyelvvizsgázni közép pláne felsőfokon az szinte kizárt. De itt vannak Chuck Norris rokonok is ezek szerint.

b0bcat: alapnyelvtannal akkor is tisztában kell lennie! Ez kamu duma, hogy nyelvtannal nem foglalkozott de középnyelvizsgázott. Nyelvi készséget mindenhol mérnek, kell tudni! Szavak ragozása, szósorrend... Igeidők is kellenek...

[ Szerkesztve ]

" Es akkor mi van azokkal az ismeroseimmel, akik analfabetak???": az hagyján, de mi van veled, hogy úgy válaszolsz, hogy nem értetted meg azt, amire válaszoltál?

de ha már: miért nem használsz ékezeteket?

Az MTA szerint mindkét alak helyes.

@prozodus:

"egyesek a desciptiv helyett a prescriptivet nyomatjak... ez a felreertett nyelvmuveles, a nyelvtannacizmus..."

Ezt kifejtenéd, kérlek?

@philoxenia:

"Irregular verbs például. Most nem tudom mennyire általános egy normál párbeszédben a használatuk, de hogy ezzel szokták kezdeni a tanítást sok helyen, az biztos."

A rendhagyó igék a leggyakrabban használatos igék közé tartoznak, tehát abszolúte általános és gyakori a használatuk, de egészen biztosan sehol nem ezzel kezdik a tanítást, hanem az ábécével.

"Orosz beszédet hallva szinte le tudnám írni az ismeretlen szavakat is, az angolban meg nem ismerem föl az ismert szavakat sem gyakran."

Ez egyértelműen azért van, mert az angol nyelv nem fonetikus írású. És mert rengeteg dialektusa létezik az angol nyelvnek, amelyekben ugyanazok a hangzók nagyon eltérhetnek kiejtésben.

@Carasc0:

"alapnyelvtannal akkor is tisztában kell lennie!"

Maximálisan egyetértek veled!

[ Szerkesztve ]

Mondanál példát erre? De ellenpéldát is mondhatsz. Komolyan érdekel.

Végigvezettem az archetípust a hozzászólásaim során.

Nyilván nem fogsz a saját kenyered ellen beszélni nem is célom meggyőzni erről téged, csak a hozzá(m)szólásodra válaszoltam.

Azt te is látod, mert le is írod, hogy rendszerszinten kellene ahhoz a nyelvoktatáshoz meg a nyelv-elsajátításhoz (ami magában foglalja azt is, hogy a gyerek tanórán kívül is találkozzon a nyelvvel) mert ebből a megközelítésből ez az eredmény (általános idegennyelv-ismeret) születik.

Ennek sok aspektusa van, a nyelvrokonság hiányától a szinkronizáláson keresztül a nemzetközi programok alacsony elérhetőségén át, és véleményem szerint ebből egy, hogy a technikai minimum iskolai nyelvórán sem a nyelvhasználatot szerettetik meg hanem addig-ütik-amíg-le-nem-ragozza-rendesen-mer-nem-végzünk-félmunkát (és ügye az ott van a könyvben a tanerőnek se gondolkodni se készülni nem kell)

És még azt is elhiszem hogy te ezt tényleg tudod élvezetesen integráltan, minőségben tanítani, jó lenne akkor, ha a te szakmai színvonalad lenne többségben, sajnos nem ez a tapasztalat.

Ettől fogva meg lehet a gyerekre mutogatni hogy nem akar tanulni (tényleg nem akar, lusta disznó), csak éppen akkor fog akarni ha a saját bőrén érzi hogy a) elkerülhetetlen b) durva ciki hogy rendszeresen kuka idegen nyelvi társaságban (mert belekerül) a többiek meg milyen jókat röhögnek brandonnal és susieval c) nem megaláztatásnak érez minden hibát

[ Szerkesztve ]

Pl az eszem-eszek alakok, de ugy altalaban is az ikss igek ragozasa elter a 2ben.

"akkor fog akarni ha a saját bőrén érzi"

Sajnos a jelen iskolarendszerben a körülmények nem igazán kedvezőek ehhez.

Ennek fényében (tehát érdeklődés hiányában) nyilván nem csoda, hogy a motiválatlan diák szenvedésnek érzi a nyelvtanulást, különösen a nyelvtani részét, bár nyilván a szótanulást is...

De akkor most azt mondod ha valaki van már egy alapszinten németből akkor mondjuk ha megnézi a német nyelvű Dark netflixes sorozatot(lehet más is, mindegy) akkor az nagyobb segítség mint nyelvtani feladatok felett görnyedni? Mondjuk német felirattal nézve.

Én azt mondanám, hogy nagyon sok német nyelvű input valamilyen szinten ki tudja váltani a nyelvtanozást, de sokkal több időt vesz igénybe, mire így kialakul a kép az ember fejében a nyelvtanról.

Ettől függetlenül a célnyelvi sorozatnézés (nem magyar felirattal!) hasznos, de én inkább a nyelvtanozás kiegészítésként tekintek rá, mint annak helyettesítőjeként.

Az idotenyezo csak az egyik kerdes. A masik a beepules minosege es az eles helyzetben valo hasznalhatosag, h mi az, ami eszebe jut stresszben is. Es ez utobbihoz tobb, jobb segitseg tud lenni a film, amibol beegnek a mondatok.

[ Szerkesztve ]

A magyarok többsége megbukna külföldön egy magyar nyelvvizsgán.
Az írásbeli, ahol külföldiül kell helyesen írni, ismerni pl. a levélformátumot, a megszólításokat, felszólító mondatokat. Mennyien elhasalnának belőle!
Nekem a magyar nyelvben ezek okoznak gondot, mert a felkiáltójelet a legtöbben, de én biztosan aggresszívnek érzem. A cégektől, akikkel kapcsolatban álltam, onnan is szinte sose jött felkiáltőjeles megszólítás, átvettük az angol vesszős formátumot, hiába helytelen.

[ Szerkesztve ]

Mielőtt elfajulna kéretik mindenkitől több türelem a beszélgetőpartnerek iránt!

Szerintem nem minden körülmények között felcserélhető a két alak.

"A bolt nyitvatartási ideje nem jelenti azt, hogy olyankor az ajtót tárva-nyitva tartjuk."

Tudom, kicsit erőltetett a példa, de most ennyire tellett...

A "nyitvatartási" mindig is egy szó volt, de a "nyitva tartás"-t én kettőnek tanultam.

@Depression:

Nem igaz, a magyarok többsége nem bukna meg egy felsőfokú magyar nyelvvizsgán, ahogyan az angolok sem buknának meg az angolon. Ez egy ugyanolyan alaptalan városi legenda, mint az, hogy Einstein megbukott matekból.

Félrenyeltem, hogy kapd be a bal herém.

Melléknév?

A "nyitvatartási" bizony melléknév.