Jó persze számít, hogy minek vesszük a hányszorosát, de azért ezekbe az agyonkomlózott "kézműves"-ekbe inkább literenként megy bele a 25, ha kell, ha nem. Sok esetben inkább csak az árat növeli, az élvezeti értéket nemigen. Meg még hozzá kell számolni azt a veszteséget is, amit a komló felszív a sörléből. Egyszóval azért elég drága.

Amúgy pedig: "A kukoricagrízzel és a rizzsel ugyanakkor önmagában nem az a baj, hogy nem hagyományos söralapanyag, hanem az, hogy lebontásukhoz szintén hozzáadott enzim szükséges. " (ahogy ezt egyébként írtad is)

Nem nem irtam, mert tisztában vagyok az ellenkezőjével. A malátában lévő enzimek egy bizonyos mennyiségig teljesen jó hatásfokkal cukrosítják el a malátázatlan összetevők (és az enzimet legfeljebb csak nyomokban tartalmazó maláták) keményítőtartalmát is, beleértve a kukoricát is. Amennyi kukoricát a magyar szabályok engednek, az nem indokolná hogy ne lehessen belőle hozzáadott enzimek felhasználása nélkül sört főzni. Ezen kívül a hozzáadott enzimek nem csak a kukorica, de a maláta cefrézését is hatékonyabbá teszik, úgyhogy ne hidd azt, hogy csak azért mert nincs benne kukorica, még ne használnák őket pusztán acélból, hogy a még a maláta héjában lévő minimális keményítőt is felhasználják, vele együtt minden egyébbel, főleg csersavakkal amit nem kéne onnan kioldani. Továbbá amennyire értem a dolog kémiai részét, ezeknek legkésőbb a forralás során denaturálódniuk kéne aztán kiülepítik és eltávolítják őket, úgyhogy a késztermékben már nem zavarnak sok vizet.
Mindenesetre ha egyszer túlextraktálják az összetevőket, akkor már sokat nem számít, hogy csak malátát vagy maláta és kukorica keverékét extraktálják, ígyis- úgyis szar lesz az eredmény.

A másik ami nem annyira tesz jót a sör minőségének, az a high gravityzés. Csak azt sem kötelező ráírni a címkére, így annak sincs olyan rossz sajtója, hogy négy egységnyi 4,5%-os sört 1 egységnyi 18%-osból higítanak vissza. Az azért némileg befolyásolja az ízvilágot. Egyrészt mert a magas alkoholfokra erjesztő élesztők nem ritkán termelnek mindenféle alkohol közeli vegyületeket is, amik legtöbbször nem olyan jó ízűek, másrészt pedig miután felhigítják nem igazán hagyják hogy összeérjenek az ízek. Ezzel mondjuk egy fél gyárbővítést meg pár alkalmazottat meg lehet spórolni.

Persze le is erjesztik csontszárazra, hiszen úgy kevesebb alapanyagból lehet elérni a megfelelő erősségű sört, úgyhogy a míg cseh 4,5%-os sör az 11 B° körüli sörléből lesz erjesztve (ők rá is írják), a magyar meg akkor úgy 8,5-ből. Persze itt nem írják rá.

És ha már érlelés, akkor nyilván az egy probléma, hogy a legtöbb olcsó sörnél a vonatkozó szabályok szerinti minimum időt fordítják ászokolásra, ami már nem emlékszem mennyi, de nagyon nem annyi, mint a hagyományos minimum 2 hónap. De ugye azt sem írják rá egyik sörre sem, hogy mennyit ászokolják.

Aztán persze ott a komló kérdése, ahol szintén nem nagyon szokták ráírni, hogy milyenből, mennyit és mikor tesznek bele, pedig azért erős különbségeket lehet vele elérni. Ott volt például a hidegkomlós Dreher, ami kukorica ide-vagy oda az ország egyik legjobb söre volt...
...úgy 1,5 hónapig, mert beszereztek hozzá valami beragadt készlet amerikai komlót. Ahogy kifogyott lecserélték valami szláv komlóra aztán onnantól meg az egyik legrosszabb lett.

Ezek mellett a kukorica már nem nagyon számít, csak ugye az az egyetlen amit a szabályok szerint muszáj felírni a cimkére. Mostanában kezd is kikopni az alapanyagok közül, mert marketing szempontból elég szarul nézett ki és végülis olcsóbban kijönnek, ha még azt is kispórolják.