@fi:zi'k: Amúgy nekem még mindig egy átláthatatlan káosz ez az űrutazás/fejlesztés.
50 éve megoldották (?), most meg itt pöcsölnek rajta. Nyilván költséges és bonyolult, valamint az emberek/vezetők és a politika is befolyásolja a dolgokat.

Mondhatunk erre több példát is, szuperszonikus utasszállító repülőgépek (továbbra is folyamatosan csak "már a tervezőasztalon van szinten megy a legújabb - már kb. 30 éve) vagy atommeghajtású kereskedelmi hajók, és így tovább...

Ahhoz, hogy valami fejlesztése sínre kerüljön két választás van alapvetően, meg persze a kiszámíthatatlan:

1.: Politikai akarat (állami pénzből).
2.: Kereskedelmi érdek (magánpénzből).
3.: Lelkesedésből (magánpénzből)

A holnapi logoutos bejegyzésből csak ezt emelném most ki:

A NASA költségvetése az amerikai költségvetéshez képest

Brutális mennyiségű pénzt kapott egy politikai álomért a NASA, de lehet látni, hogy aztán legalább olyan gyorsan zuhanni is kezdett az arány.

A kereskedelmi utazásnál vagy valaki kifizeti a ceh-et, mert pénzügyileg nyereséges tud lenni belőle - a GEO pályán keringő műholdakkal szolgáltató cégek nyeresége 20-40%-os. Ezért annyira fontos az indítórakéták részéről a GTO / GEO pályára való állítás, mert a GEO műholdakat gyártó cégek pörgetik a piacot. Hasonlóan fontos a LEO / MEO pályán keringő internet-szolgáltató műholdak esete (Iridium NEXT, OneWeb, és a SpaceX is ilyesmin töri a fejét).

A harmadik a multimilliomosok lelkesedése. Ilyen Jeff Bezos a Blue Origin-el, és a Virgin Galacitc mögött álló Richard Branson...

Viszont egy Hold-megkerülésre, vagy adott esetben ott leszállni képes misszióhoz szükséges rakéta kifejlesztése összességében a SpaceX-nek is alsó hangon 2-3 milliárd dollárjába került. Ez lelkesedésből nem nagyon megy (bár elvben Jeff Bezos ezt csinálja a Blue Originnel...).

A másik pedig a fejlesztések menete. Mivel pénz és üzlet lesz/lett az egész, így az állami beszállítókon (Lockheed/Boing) túl megjelentek a "kisebb" magáncégek is. Így meg van az az előny, hogy sok irányba folyhat fejlesztés, több megoldás is teret kap, de ahogy írod is, eközben nagyságrenddel több pénzt tolnak olyan fejlesztésbe államilag, ami vélhetően kevésbé rentábilis.

Anno a NASA COTS programjára tucatnyi cég jelentkezett, sőt, a SpaceX melletti másik "startup", a Rocketplane Kistler az első válogatóba is bekerült - hogy aztán azért essen ki, mert egyszerűen nem volt képes felmutatni az önerőrészt a fejlesztéshez. Hiába fizette volna a NASA a fejlesztés nagy részét, önerőrészt követelt meg, érthető okokból. Az RpK elbukott, helyébe jött az Orbital ATK és a Cygnus teherhajó.

De a SpaceX példája is mutatja, hogy ők is csaknem becsődöltek, ha nem nyerik meg a CRS-t, vagyis az állomás ellátó küldetését. A NASA pénzelte a Falcon 9 és a Dragon fejlesztésének nagy részét, a többit befektetők és hitelekből finanszírozzák (pontosan nem tudjuk, mert a SpaceX zárt működésű cég). A kis cégek többsége egyszerűen nem tud elindulni állami segítség nélkül. A kivételeket már említettem - Blue Origin és Virgin Galactic...

A Locheed és a Boeing egy másik vonaton ül, ők már alaposan benne vannak a játszmában, megvannak a bejáratott megoldásaik, amivel a zsíros megrendeléseket kellően le tudják vajazni - így az eredetileg versenynek szánt EELV program keretében brutális haszont tudtak realizálni. Ebbe szállt bele páros lábbal Musk és a SpaceX, köszönhetően McCain szenátor akkurátus segítségével (csakhogy a SpaceX is évente milliós nagyságrendű lobbypénzt ver el Washingtonban...).

Kíváncsi lennék egy ideális világ, ahol ezek a cégek nem egymás ellenfelei, hanem társak a fejlesztésben, hova jutnának?!

Kell a verseny, tetszik vagy sem. A verseny mutatja meg, hogy valaki esetleg tudna-e jobb, olcsóbb, hatékonyabb megoldást felmutatni.

Egyetlen közös pont, hogy mindkét esetben túl sok pénz, munka és idő folyik el feleslegesen.

Amikor összefogtak, akkor is ez történt, lásd a Concorde esetét a közös brit-francia összefogásról...

Dare2Live: Cifu: Köszönjük és BDSZ!

Köszönöm szépen!