Jó cikk, köszönjük!

Nagyon el vagyunk kényeztetve a kvarcórákkal (nem véletlen, hogy elterjedtek), ezért írod szerintem, hogy ezeknek "nincs lelkük". Pedig van. Különben nem működnének.
További hátrány az automatánál, hogy rendszeresen tisztítani kell, valamint naponta felhúzni. Együtt kell élni vele, míg a kvarc egy igénytelen céleszköz, ami ettől még lehet ékszer nyugodtan. Szerintem.

Megfizethetőség: én nem szeretem az újdonságokat megfizetni, mert sajnálom rájuk a pénzt. Ha utóbbiból több lenne, lehet, másképp gondolnám. Ez a GPS-szinkronizálás nem értem, miért ilyen drága, amikor fillérekért kapok GPS-navigációt és már az olcsóbb mobilok is tudják.

A szinkronizálás azért is jó választás, mert hosszú távon pontos lehet, miközben az áramkör elhangolódhat tapasztalatom szerint: a kb. 20 éves Casio órám a kezdeti max. 20mp/hónapról 2 perc/hónapra hangolódott el (bár ma már jobb minőségű SMD kondenzátorok érhetőek el, mint 20 éve).

a tokra máshova fúrják a fém és a bőr szíj tartókat

Nálam a fő szempont amúgy a kis súly volt, mert nem szeretem érezni, hogy viselem az órát, ezért titániumvázas és -szíjas órát vettem ([link]). 50-nél többet amúgy sem költöttem volna, de örülök, hogy 30-ból lett egy órám, amivel fél évvel a vásárlás után is tudok "azonosulni". Előző Casio-m is megvan még 13 év után, labormunkához ezt veszem fel, hogy nem az új kopjon. Az üvege csupán edzett kvarc, viszont ezt is csak az üveg karcolja - de az nagyon. Plázák üvegkorlátai pl.

Az Astron órákat szívesen megnéztem volna, ha már nekünk magyaroknak is van egy ilyen jó márkánk, de sajna nincs Bp-i boltjuk...