Félek hogy az itt lévő fiúknak kicsit egyszerűbben kellene fogalmazni. Nem azért mert egyszerűbbek, csak ők lehet hogy kicsit elvesznek ezekben a szavakban, összefüggésekben amiket leírsz. / lehet tiltakozni ha nem így van! /.Én nagyon élvezem a kifejezésmódod.
Szerintem bennünk nőkben az a különleges, hogy mindent el tudunk hitetni a férfiakkal. Fátylainkat úgy tekergetjük ahogy érzéseink megkívánják, és tudunk a férfiból egy igazi szerető, csodálatos embert, de egy emberi roncsot is "csinálni".Feltételezem hogy azok a nők, akik boldogtalanok a kapcsolatukban, azok nem megfelelően tekergetik fátylaikak, és nem elég jó emberismerők ahhoz, hogy a megfelelő embert válasszák. A sok padlóra zuhanástól pedig azt hiszik hogy már nincsenek is fátylaik. Gondolom, te segítesz mindenkinek hogy újra látni tudják azt, amiről azt hitték, örökre elveszett.
Még egy dolog magamról: az én boldogságom nem függ a férfi szerelmétől, és a körülményeimtől sem.Én mindenkinek odaadom magamból a legjobbat, a többi nem az én dolgom úgy érzem. Puszi!
Reni