Érdekes, hogy mikor az ujjamat törtem, akkor is csak káromkodtam, mint egy kocsis. Nagyob volt az ijedtség, semhogy eleredt volna a könnyem. Plusz kollégát sem akartam szarban hagyni és hazamenni, így végül törött ujjal végignyomtam az éjszakát. Írásbeli ejnyebejnyét kaptam és egy olyan jegyzőkönyvi leírást, amin egy valamirevaló vasutas egy jót röhögne. De úgy voltam a vizsgálóval, hogy dugja fel magának.
Nem kell szívbajosnak lenni, bár én is alapvetően konfliktuskerülő vagyok és inkább a nyulakat ugrasztom csak meg a bokorban mikor kiengedem a fáradt gőzt, mintsem felképeljek valakit, pedig néha annyira jól tudna esni.

[ Szerkesztve ]