Nekem tetszett és nem tűnt unottnak. Nem az közönségnek szánt mély beleélés, de semmiképpen sem unott.

Egy két részben, ahol szerintem tizedmásodpercenként váltott akkordot, elfogott a "pozitív irigység". Pont tegnap próbáltam feldobni a 1,5 éves kislányomnak az 'A part alatt' című gyerekdalt, némi zongora aláfestéssel és mire lekövettem a kottát, már elveszítette az érdeklődést, pedig nem egy bonyolult dallam, csak egész hangok vannak benne.
Enyhítő körülmény az, hogy az általános iskolás kötelezőn kívül sose tanultam zenét, hangszeren játszani meg egyáltalán nem.