Az igazi megszállott sose tudja letenni a billentyűzetet
Az önnyugdíjazás tényleg jogos és jó pont, csak azért 30-40 év munka után nehéz abbahagyni. A hobbi otthon szórakozás meg nem ugyanaz.
Én például lehet földet vagy szőlőst veszek "nyugdíjas éveimre", azt is szénné lehet automatizálni-szenzorozni, mégis lefoglalod magad és előállítasz valamit, de mégse hajt a tatár, csak a kártevők

Nem kell abbahagyni, csak onnantól kezdve megteheti hogy full élvezetből megszállottságból csinálja. Pl. beszáll valami opensource projektbe amiből egy fillért nem kap, de élvezi csinálni mert pénz már nem számít.

Amúgy én is valami balatonra néző szőlészetre/birtokra pályázok esetleg ugyanez a horvát tengerpart közelében Persze ha megérem és úgy jönnek össze a dolgok ahogy

Tekintsd stíluselemnek az eltérést, mint például Saramagónál.

Nekem a felkiáltójel túl erős volt ezeknél a mondatoknál, ennyi.

Márpedig felszólító mondatok, nem kijelentők. Vagyis nem stílus hanem nyelvtan, így kell.

A közös iroda szerintem tök jó

A folyamatosan képezd magad dolog sem jön össze mindig. Látok itt sok fórumozót, akik előtt le a kalappal, számomra igen nagy tudásmennyiséggel rendelkeznek, és nyílvánvalóan a szabadidejükből is sokat áldoznak szakmai dolgokra, akár hobbiról akár munkáró van szó. Mindezt úgy, hogy párkapcsolatban, illetve gyerekekkel élnek.
Elkezdtem önállóan webfejlesztést tanulni, és azt láttam, hogy csak is úgy ment volna, ha munka után az estéimet ezzel töltöm és a hétvégéket is. Ennyi időt nem akartam elvenni a családtól, nem a saját szabadidőmet sajnáltam.
Szóval néha nehezem tudom elképzelni, hogy miként jut időtök család vagy párkapcsolat mellet szabadidőben otthon programokat, elektronikákat fejleszteni, és hozzá a tudást felhalmozni. Persze valamit valamiért, de azért kíváncsi lennék, hogy kinél hogyan zajlik ez a dolog, egy hét alatt kb. mennyi időt fordít munka után még szakmai tevékenységekre, önfejlesztésre, netán egy tanfolyam vagy felsőfokú képzés elvégzésére.

[ Szerkesztve ]

Az élet boldogabbik 2/3 alatt a <45-ös részt értem (grafikon szerint). Azért "nerd"-nek lenni, mert hogy majd 50 évesen egyre jobb lesz, elég buta indoklás.

Meg egy kis b**i,es feminazi szopkodas is volt. Sajnos ilyen korban elünk. Nem lehet az ilyet komolyan venni foleg,hogy napi szinten jön 300 ilyen motivalo baromsag.

Le kell szarni a fanyalgókat, nekem tetszett az írás, adott egy-két ötletet, és bizonyos részeken szívemből szólt, mert én is 40 felett járok.

A szerzőnek pedig köszi szépen a fordítást, jó volt olvasni.

Pár gondolat felmerült bennem, mint a címben emített korosztály tagja és a szakma művelője:
- attól hogy IT-ben dolgozom, nem vagyok nerd, a kettő nem egyenlő, sőt! Sport, család hobbik mind megvan. Nem "csak" a szakmámban akarom kiélni magam
- messze túlnyújtott a cikk, ahhoz képest amit elmond.
- én nem érzem úgy, hogy attól lennék jobb szakember, hogy "százélű szakmai svájcibicskává" válnék.
- figyelembevéve, hogy milyen későn kezdte a szakmát és mennyi mindenbe belenyúlt, kétlem hogy azoknak a témáknak a tizedét is szakértő szinten műveli, amiket megemlített a cikkben.

Bár jó egy ilyen összefoglaló, korántsem lehet egy életpályából álltalános következtetéseket levonni. Pl. engem még egyszer sem rúgtak ki, de már többször váltottam munkát és eddig jó döntésnek bizonyult.

Nálunk is egy terű az iroda, szépen körbe ülünk egymás mellett mint a csirkék az ólban. Szerintem a legnagyobb hülyeség amit kitaláltak. Mindenki látja a másik képernyőjét, ami néha borzasztóan zavaró. Nálunk is úgy működik, ahogy a cikkben írja a csávó, mindenkin füles van és sz.rik a másikra.

"Pl. engem még egyszer sem rúgtak ki": engem már rúgtak ki, mert túl jól dolgoztam...

Még elemezgesd, mert szerintem nem ezt jelenti, béke

Az lehet a mögöttes gondolat, hogy fejleszti a gondolkodást és a problémamegoldó készséget. Mint látod valaki egyetért vele, valaki nem. Amúgy szerintem az eredetiben érdemes lenne megnézni, hogy tanulj egy új programozási nyelvet vagy tanulj meg egy programozási nyelvet. Nem teljesen ugyanaz.

Én pl. most lengyelül tanulok, mert csak. Szláv gyökerek nélkül nagyon nehéznek tartom, de szórakoztat.

[ Szerkesztve ]

A közös iroda szerintem tök jó

Egeszen addig, amig ki nem fogsz par beszedesebb kedvu kisgyerekes apukat, akiknek folyamatosan be nem all a szaja.

Tokeletesen megtudhatod, kinek a lanya milyen stilusban kente aznap a spenot adagjat a falra, vagy eppen hogyan vette el a szomszed kolyketol a homokozolapatot a jatszoteren.

Ellenben a munkara koncentralni nem lehet mellettuk.

Szerencsere az osztalyunkon keves csaj volt, igy az egyszerre 20 fos locsi-fecsit megusztam.

Egyterű iroda egyértelműen rossz. Tapasztalat. Kódhoz szerintem csak akkor érdemes / szabad kommentet adni ha a döntés okát irod bele. Ha a működést írod le, akkor elrontottad a kódot.

A nők érzelemből csinálnak mindent logika helyett, ez pedig egy munkahelyen (kivéve talán a szociális gondozó) hátrány, nem előny. A fizetésbeli különbségek leginkább ezt a hátrányt fedik le, ennyivel ér kevesebbet egy érzelemből meghozott döntés egy racionálisnál. Ez van, a piac beárazta. Amelyik nő nem ilyen (ritkább mint a fehér holló aranyozott tollakkal) az nyilván annyival többet is keres.

Én még csak fél éve vagyok közös irodában de tetszik..., azelőtt egyedül ültem egyben és halál unalmas volt.
Eddig jó, pedig itt is van mindenféle inger
Persze kinek mi.

Ugye közös iroda alatt ugyanarra gondolunk? 20-30 ember egy légtérben, max. vállmagasságú falakkal elválasztva? Mert azzal semmi gond, ha egy irodában van max. 4-5 ember, de azt nem tudom elképzelni miért lehet jó ha ennél több ember egy légtérben van.