Nem. Rosszul meséltem el ezek szerint. A tanulság: panaszkodott takarító néni, hogy ő csak egy takarító néni, pedig nem különb, mint bárki más. Én eszerint adtam neki ugyan azt, amit a gazdasági igazgató néninek is. A főnököm csak valami olcsót. A viszonzás meg az volt a taki nénitől, hogy a magasabb pozíciójú főnökömnek menő ajándékot adott, nekem, aki a ranglétra alján voltam, kb hozzá hasonló "senkinek" meg bort flakonban. Elvárta, hogy ne kisembernek nézzék a nagyok, de a nagyok felé hízelgett, a falusi senkit (engem) meg nem vett számba.

Ez valami képmutatás, vagy mi.
Csóró, melós-paraszti család sarja vagyok egyébként. Tudom, milyen a munka. Én adtam meg neki egyedül a tiszteletet, de ő csak nekem nem adta meg.

Talán így érthető.

Átfogalmazzam az írást?