Jelentem ma a rombolás napja volt. Szeressük az ilyet, csak ne kellene helyette építeni is.

Leszedtem a fűtés csöveket a teljes lakásban egészen visszabontottam a cirkóig. A meleg víz ellátás csöveit még nem piszkáltam, de a sebes közeljövőben az is sor kerül. Szép kis kupac lett az összedarabolt csövekből.

Ezen felül neki ugrottam és lekaptam a közlekedő faláról az a gusztustalan frédi-béni terméskövet. A fördőszoba ajtónak csúfolt faforgács lap táblát művészet volt leoperálni a helyéről, de összejött.

Ezen felül neki ugrottam a konyha taktikai nehéz bombázásához.

Úr isten.

Csak ennyit mondanék.

Iszonyat mi gányolást találtam gyerekek. Ytong, fa, OSB lap, némi csavar, nemi zártszelvény, hihetettlen mennyiségű csemperagasztó, és nemi üvegszövet háló hathatós kombinációja tartotta egyben azt a valamit, a mi épített konyhának volt titulálva. Jah, meg a munkafelületre rakott járólap...

Végül is egy előnye volt a gányolásnak. 1 helyen megkezdtem feszítővassal és utána az egészet fél óra alatt kézzel széthajtogattam, és ebben benne volt a szagelszívó (aka függő zsírbomba) leszerelése is.

Sajnos képeket nem tudtam készíteni, mert délutánra lemerült a telefonom, pedig 1-1 ütősebb megoldást azért nagyon szívesen megosztottam volna a nagyérdeművel. Szinte potyogtak a könnyeim, annyira fájdalmas volt.

Jaj, majd el felejtem. A konyhai elektromos ellátás úgy volt megoldva, hogy hosszabbítóból, hosszabbítóba volt valami 3x1,5 vezeték összekötögetve és az egész (összesen talán 9 dugalj, meg a világítás) 1 db 1,5 dróton kapta a delejt. Nice, lesz egy kis villanyszerelés is, pedig legalább abban reménykedtem, hogy ahhoz nem kell hozzá nyúlnom.

Summa-summarum: Iszonyat gány volt az egész konyha, pont olyan, mint a lakás összes többi része.

üdv, föccer

[ Szerkesztve ]