Nekem csak egyszer volt komolyabb dolgom a magyar eü-vel:

Szombat reggelre iszonyatos hasi fájdalom, mely estére hányással, hasmenéssel egészült ki. Szombat este kapás utcai ügyeletre be. Kedves ügyeletes doktornéni szerint csak gyomorrontás, tehát törtkrumpli és keksz a megoldás.

Vasárnap estig nem egyszer volt szinkron hányás hasmenés, és két nap alatt olyan szinten leépültem, hogy korábban nem hittem volna el. Ekkor János kórház ügyeletre be, ott fél óra sorbaállás (!) ilyen állapotban, majd az ottani ügyeletes doki két nyomásra megállapítja, hogy vakbélgyulladásom van, és az állapotomból ítélve azt is megmondta, hogy nagy valószínűséggel perforált. Műtőbe azonnal be, operálás, majd másnap közli, hogy kb. 20%-om volt az életben maradásra a perforáció miatt. 5 napig folyt belőlem két kivezetett csövön át a genny, majd még egyszer fel kellett nyitni. Az már csak hab volt a tortán, hogy másodszorra nem akart altatni. (ezt végül sikerült kikönyörögnöm)

A lényeg az, hogy a kapás utcai ügyelet remek munkája miatt sikerült az átlagos 4-5 nap helyett 14-et kórházban töltenem, majd otthon még újabb ugyanennyit. De örülhetek, hogy túléltem.

Dchard