Én még tejfelesszájú vagyok, "csak" 10 éve vagyok az iparban, de attól még egyetértek azzal, hogy felelősen nem vállalok olyan dolgokat, amiket nemhogy nem vagyok köteles, de nem is lenne szabad, ha erre azt mondják viszlát, akkor visszaintegetek az ajtóból miközben becsukom magam után, aztán legyenek boldogok azzal, aki erre hajlandó.

"Nem, tényleg nem kellett megcsinálni, lehetett máshol dolgozni"

Ez véletlenül nem olyan munkahely, ahol a fizetés bizonyos hányadát a mai napig borítékban kapja az illető? No offense, csak érdeklődöm...

Ritka és becsülendő! Ismerőseim burkolók, már saját cégen gondolkoznak, csak hát ahhoz pénz is kellene. Minden főnökük vagy fővállalkozó üti vágja őket. Bunkó, paraszt, naplopó - mindennek hívják Őket, pedig a két srác igényesen és normálisan dolgozik, nem isznak, ott vannak napi 9-10 órát, időre megvannak a részükkel, besegítenek, de nem becsülik meg őket. És már a harmadik ilyen főnököt fogták ki. Külföldre nem akarnak menni család miatt, így keresgélnek ha már nagyon elegük van.
Sógorom pékségben 1 nap után mondott fel, vele úgy a tulajdonos se beszéljen mint az a pasi. Délben megkérdezte a többieket hogy hogy bírják, vagy megszoksz vagy megszöksz. Pali bácsi mindenkivel ezt csinálja az első pár napban, bírd ki. Nem bírta, kib@szta a tésztát az ajtón a keverőt meg az ablakon.

Nem, 15 éve volt, és akkor felénk ilyen mentalitás volt. Fizetni normálisan fizettek értékben is és utalással.
Volt olyan nap, hogy az kaptuk a tulajtól, hogy ha nem csináljuk meg akkor mehetünk, behív bárkit az utcáról megcsinálja. Linux és Novell szerver üzemeltetés, 90 gép Windows XP-vel, 2000-el, hálózatos nyomtatók, szalagos mentés, proxy szerver, mail relay. Biztos meg tudta volna csinálni Persze 10 év gyakorlattal igen, de nem akárki. De mi sem találtunk volna normálisabb helyet a környéken.

Haverom mesélte szintén kb. 8 éve. Ismerősöm két ottani akkori igazgató és titkárnő, így ők megerősítették a sztorit.
Tárgyalóban vezetői értekezlet, minden igazgató ott ült, az ottani PC-ben meg meghalt a táp. Laptopot senki nem vitt be, havert behívták, van 3 perce megcsinálni. Haver mondta, hogy hoz egy laptopot inkább, mert az több lesz mint 3 perc - be volt építve asztalba, táp pont nem hozzáférhető...
Főnök közölte, hogy mit keres itt ha nem tudja 3 perc alatt megcsinálni???
Haver állítólag ránézett, aztán nézett vagy 5 másodpercig maga elé, majd mondta a tulajnak, hogy tényleg nem tudja mit keres még itt!
Kiment, ajtót sem csukta be, fogta a hátizsákját és hazament. Nem ment be többet a céghez, még a papírrjait is kérte hogy postázzák ki. Pedig vissza akarták hívni.
Lehet párszor nekem is így kellett volna, de sosem volt hozzá bátorságom.

Tudom, mi az a Novell, Linux, 90 gép, stb. Akkor Neked/nektek is így kellett volna, koppant volna a faszi elég nagyot. Persze nagy a szája az embernek messziről, a jövőből.

Ez valószínűleg abból ered, hogy az első 'Turbo' PC-k a gyorsabb frekvenciában különböztek az alapmodellektől, de vissza lehetett 'butítani' őket az alapmodellek sebességére a kevésbé igényesen megírt szoftverek miatt.
Az első IBM kompatibilis PC-m (úgy 30 éve) egy Turbo XT volt, ami a 4.77 MHz-es alap XT sebességéhez képest 8 MHz-et tudott Turbo módban (pedig ez volt, ugye, a normális sebessége).

Igen, a példákat látva én is átfogalmaznám simán arra, hogy van, aki senki munkáját nem becsüli meg, azokra hagyni kéne hogy rohadjon rá a cucca ha olyan egyszerű megcsinálni, hogy tőlem puszira várja a megoldást.

Sajnos az is látható, hogy nem mindig van az ilyenekve ráhagyva... (nyilván én se a tényleg menthetetlen szerencsétlenekre gondolok, hanem a sima ingyenélőkre. Nálam is van, akinek mai napig megyek kérdés nélkül, aztán kínlódok ingyen, mert ha nem is kapok semmit (pénzt biztosan nem), legalább őszinte a köszönet).

Most fogok utazni 250km-t anyámékhoz, ülök kocsiba, rakom a tetőre a tábla bútorlapot a boltból és viszem le az asztaloshoz. Mert más rendes asztalos nincs, de ő elvben jó csak nem tudott szerezni 2 hónap alatt sem fényes fehér lapot, mert aki hozza az anyagot ott nincs. Sima, alap, fehér bútorlap, amiből kb. az összes fürdőszoba bútor készül. Az első falerakatnál 6 féle van, raktáron úgy 100 tábla mindből nyiregyen Szóval hazabuszozok és elviszem a kicsi műhelyébe valahogy és talán 6 hónap után lesz muternak bútora.

Gondolom a végösszegben nem lesz benne, hogy igazándiból az anyagot én szereztem be és vittem el hozzá. Kicsit paprikás voltam, vissza is kérdeztem, hogy amúgy a lerakatnál méretre is vágják és zárják a darabokat, igazándiból összes is rakom, meg már meg is rajzolhatnám, szóval lehet magamnak kéne ezt is megcsinálni, és csak kifizetem úgy poénból neki az árát megint Agyhalál ami itthon van.

A csapatépítőknél úgy szoktam kezdeni, hogy tömeg-, víz- és tériszonyom van, ha ezek halmazán kívül van a program, csak akkor tudok menni.    

fél éve nálunk is volt csapatépítő... az első nap nagyon lassan és nehezen telt, biztonság kedvéért raktam a táskába egy üveg vodkát... másnap reggel szobatárs kollégával még reggeli előtt bedörgöltünk 2-2 decit, hogy jobban induljon a nap ...szünetekben kicsit töltögettünk még rá, az a nap valahogy jobban/gyorsabban telt

Mostani cégemnél ez komoly étkezési és alkohol kóstolási hagyománnyal jár amit némi társasági élet pl. billiárd, vagy teke követ így én élvezem ezeket a napokat!
Volt már aktívabb program is pl. gokartozás, paintball is. Azok is jók voltak - bár ezeken a napokon az alkoholizálást közös döntéssel mellőztük. Így biztonságos volt ez is.

[ Szerkesztve ]

az ilyeneket még én is élvezném, viszont itt ilyen szituációs feladatok mentek sorban... 1. nap alkohol nélkül elég rosszul viseltem 1-2-t, a másnap viszont már gördülékeny lett 1 céges vacsora lesz majd év végén és kb annyi itt az éves csapatépítés... (az mondjuk általában gyorsabban véget ér, minthogy rendesen beálljunk, mert főnök idő előtt ki szokta kérni a számlát ...pedig igyekszem: megy is felváltva a tömény+sör, de amikor kezdek belendülni, akkor általában vége is)

ui: ja hogy témánál maradjak, van egy samsung multifunkciós scanner/nyomtató/másolónk... nemrég járt szervizben, mert gyakran beette a papírt és elérte a lapszám azt a szintet, hogy ráfért már egy nagygenerál... visszajött, azóta az elején elég hangosan nyekergett... azzal találtak meg, hogy tudok-e vele valamit csinálni: ott megmondtam, hogy azt a gépet biztos nem fogom darabjaira szedni... küldjék vissza a szervizbe, ha zavarja őket, valószínű kicsit járatják és rendbe jön a hangja (így is lett)

amivel még megtalált kolléga: telepítsem újra neki a totalcommander-t, mert nem éri el az akármelyik (hálózati) meghajtót, vagy csak nagyon lassan... nézem, tényleg sz@rakodik központban a hálózati meghajtó... mondom neki, hogy nem a totalcommander a rossz, központban van gond a meghajtóval, ahol monitoroznak mindent, előbb tudnak a hibáról, mint bárki más: valószínű a megoldáson vannak... köv nap jön, hogy még mindig ez a baja, telepítsem újra a totalcommander-t... mondtam neki ugyanazt, mint előző nap... kérdezi: "kit hívjon ezzel a központban?" ...mondtam neki egy békésebb kollégát, aki ugyanazt elmondta neki, mint én ...sz@rakodott a nas pár napig épp, azzal volt a baj

[ Szerkesztve ]

Sosem értettem, hogy a csapatépítésnek (meg a legény/lánybúcsúnak) miért kell olyan programnak lennie, amitől szekunder szégyenérzetem támad.
Részemről egy jól időzített kocsmalátogatás/bográcsozás sokkal többet ér, de még akár egy 10-15 perces kv is a büfében.