Egy kicsit Én is elnosztalgiáztam Volt amikor örültünk, hogy a 486DX33-al tökéletesen ment a Doom. Kit érdekelt, hogy milyen videokártyád van, bár azt hiszem akkoriban egy ISA trident 8900D-m volt 1megával.

Az én sztorim:
Először lecseréltem a 33mhz-es Intelt, jött egy Cx486DX2-80, majd alaplap és proci csere Am5x86-P75! Később Pentium 100, K5-100, K5-133 (Ami kb semmiben sem volt gyorsabb a K5-100-nál, mert mindkettő 100Mhz-en ment, istenem mekkora csalódás volt). Majd próbálkoztam nagyon olcsón fejleszteni, jött egy IBM6x86-P166L+ (Cyrix), az se volt egy nagy durranás, sőt mintha visszalépés lett volna. Aztán 99'-ben megjelent új Star Wars előzetese amit mov-ban néztem quicktime alatt és totálisan nézhetetlen volt, ekkora határoztam el megint, hogy cpu-t kell cserélni, jó áron tudtam venni egy intel Pentium 200 MMX-et és minden megváltozott! .. Aztán sok-sok celeron... 366A, 1100, majd P4 Celeron 2,4ghz, Intel P4 2,8 Northwood, Emlékszem az első Abit BH6 amit vettem, mindjárt selejtes volt és el se indult! Egyetem alatt aztán sokáig nem tudtam rá költeni, majd mikor már dolgoztam megint tudtam fejleszteni. Mekkora jó proci volt az C2D E8400, Majd jöttek az i széria.. I7 860, I7 2600k, azóta csak gpu-kat cserélgetek, mert felesleges pénz kidobásnak érzem egy újabb alaplap + cpu cserének... Bár jó érzés, mindig a legfrissebb hardverre fejleszteni, de igazából nincs az az ösztönző hatás mint régen. Még játékokból sincs túl sok ami megfogna, és azt mondanám, hogy na ezért érdemes legalább gpu-t cserélni, hiába vettem meg a legújabb Doom-ot, nem kötött le, kb 30 percet játszottam eddig és azt mondtam, hogy jó inkább csinálok valami mást.

Szerintem ezt a gépfejlesztés mizériát, mindenki egy nagy kalandként éli meg, majd a varázs egyszer elmúlik( ha elmúlik), de jó kaland és ez tény!