Laktam 4 milliós nagyvárosban, úgy hogy szobát béreltem, fiatalokkal(18-20), teljesen más kultúrájú emberekkel, (36 vagyok, akkor 32), sosem volt bajom. Néha ők hallgatták este 8-tol hajnali 4-ig hogy szeretkezunk, néha fordítva
Laktam Kaposváron panelban, igaz nem sokáig de nem szerettem. Pedig csendes volt.

Most a világ végén lakok, csendes nyugalmas, nagyon jó szomszédokkal, igaz itt is csak szobát bérlünk, a fő bérlő meg éjszakai bagoly ha itthon van, nem lehet tőle rendesen pihenni.

Úgyhogy megyünk innen is, de ez már saját lesz, a világ végén, úgy hogy nem a szomszéd fog át nyúlni, hogy lehúzza a WC-t, hacsak nincs 50m hosszú keze

Minél messzebb vannak embertársaink annál kevesebbet panaszkodhatnak miattunk

Nekem ez a mottó, kevesebb az több belőlük