Egy héttel utánatok mentünk ugyanoda, csak mi kocsival. A tiétek "kicsit" bevállalósabb út lehetett.
Parga valóban olyan gyönyörű, ahogy leírtátok, bár én a Taka Taka Mam helyett a 33-asra esküszök.
Azt látni a fényviszonyokból, hogy ti is megvártátok az esti hűvösebb időt a vár megmászásához, mi sem mertünk nekivágni napsütésben.

Gratulálok az íráshoz, és a bátorságotokhoz.

[ Szerkesztve ]