Ma eljutottam oda, hogy volt erőm és időm gondolkodni. Infúzió alatt általában van időm magamra, és arra, hogy gondolkodjak.

Nézegettem az AIP protokollt, amit már ismerek és úgy gondolom, hogy nem lehet egyik napról a másikra elhagyni minden egyes összetevőt. A tejet elhagytam, nem voltam tőle jobban, sőt rosszabbul voltam. Valószínűleg annyira hozzászoktam kicsi gyerek koromtól, hogy nem jó nélküle. Az AIP szerint a szénhidrátokat kell kerülni, ebben szépen lassan lépkedek előre. Fehér kenyeret nem eszem, nagyon elvétve, teljes kiőrlésű kenyér, tészta, illetve rengeteg zöldség. Húsból változatosan eszem, a köszvény eshetsége miatt a csak csirkemell nem party kell mindenféle, abból is igyekszem keveset enni.

Az alapján, hogy többször hosszabb ideig csinálom a diétát nem látom a javulást, otthon jógázom, mert egy teljes másfél órás menetet biztos nem tudnék végigcsinálni.

Nem adom fel, mert még sok minden vár rám, ha összeraktunk engem, akkor gyereket szeretnénk szülni és őt fel is nevelni.

Minden nap igyekszem sokat mozogni és tenni a dolgom és inkább kibírom fájdalomcsillapító nélkül a végletekig, amíg tudok gondolkodni a fájdalom mellett, minthogy folyamatoson opioidokon éljek.
Sikerült letornáznom a gyógyszereimet napi 20ról 10re, ami szerintem egész jó arány, a többit majd meglátjuk.

Igyekszem