A hazai mentalitás pedig követi a közhangulatot: ha van az Indexen egy cikk a startup vállalkozások buktatóiról, amibe a kevésbé talpraesett ember belefuthat, akkor a hozzászólások kétharmada azt ecseteli, hogy az ilyen ne kezdjen vállalkozásba, nem való neki. Itthon az az alap, hogy vállalkozni a bürokrácia és a NAV miatt nehéz, és aki ezt nem tudja kezelni, az ne vállalkozzon. Nem (csak) a munkában kell profinak lenni, hanem az adóügyi és hivatali dolgokban, sőt, leginkább abban. És nem árt egy élelmes könyvelőt tartani (akinek a létezését csak a rossz rendszer indokolja), mert a rendszer a kiskapukra van fölépítve(!). Szóval ez az, ami csőd, és ami ennyire kilátástalanná teszi a hazai induló vállalkozások jövőjét. Vannak nyereségesek, és olyanok, akik megcsinálták, igen, de még ők is állandó bizonyítási kényszerben és a hivatalok nyomása alatt teszik a dolgukat. Nem egészséges ez így. Aztán csodálkoznak, amikor a külföldi vállalkozások versenyképesebbnek bizonyulnak, és hogy a hazai ipart gyakran csak az állami megrendelések pörgetik.

A legviccesebb az az, hogy mindezen még akkor is aprópénzből lehetne javítani, ha egy fél százalékkal sem kellene kevesebb adót fizetni utána, és mégis javítaná a közhangulatot és a vállalkozási kedvet.

[ Szerkesztve ]