Kritka.

"Egy tömegcikk gyártása egyszerűbb, ha nem kell csatlakozókat beletervezni, nem kell szabványokhoz igazodni, s ha nehezen javítható, nem bővíthető, akkor mindenféle hókuszpókusz nélkül gyorsabban avul, könnyebben vesz a vevő egy új eszközt."

Ez azért kissé demagógra sikerült.
A gyors elavuláshoz, gyors fejlődés lenne szükség.
A processzorok egy magos teljesítmény növekedése már nagyon rég óta lassulóban van.
Az x86 világában leginkább a magok számának emelése a használatos megoldás. De ez a SOHO kategóriában nem túl hasznos fejlődés a feladatok többsége esetében nincs jelentősége.
Ma sokkal hosszabb ideig lehet használatban tartani egy PC-t mint korábban.
Az ARM esetében még megy a teljesítmény felfelé skálázása, de már lassulni látszik a folyamat.

A bővíthetőség!
Nagyon fontos megjegyezni. Ma egy jelentős mértékben módosuló trend kezd érvényesülni.
A PC hatalmas húzóereje a bővíthetőség volt. Cseréltél vagy betettél egy új kártyát a gépbe és új lehetőségek nyíltak meg.
Ma az univerzális buszok és csatlakozók terjedése okán már a gépbe bele, hanem mellé lehet rendelni ezeket az eszközöket.
Ez többszörösen növeli a használhatóságot. Saját példámnál maradva.
Egyrészt a mobilitás és a bővíthetőség miatt a notebookom több helyen és eltérő kiépítésben használható.
Másrészt egy szabványos USB-C dokkoló több fajta eszközt képes kiszolgálni. Notebook, telefon, táblagép.
Az eszközök közötti átjárhatóság a szabványok betartását erősíti.

"Mostanra ebben segít a szoftveres avulás is"
Kerülni kell az ezzel operáló gyártókat. A kemény magnak mindegy, enélkül is megvesz minden új terméket.

"A hardveres, szoftveres szabványosítás (mi lenne, ha tényleg lennének platformfüggetlen szoftverek - pl. a Java teljesítményveszteség nélkül..."
Ez így fából, vaskarika. Kiveszed a hajtóerőt az eltérő rendszerek közötti versenyből. Elméletileg biztpsan jól hangzik. A való életben inkább csak idealizmusnak gondolom.

"Szoftveres oldalon pedig az open source terjedése lenne megoldás (természetesen szabványokkal biztosítva), mivel az biztosítja, hogy az adott szoftver többféle eszközre is elkészülhet (pl. régebbi eszközök hosszabb támogatása is megoldott), átlátható módon működik, s a támogatás sem feltétlen függ egy cégtől. "
Azon túl, hogy ez kissé naiv idealizmus, mi lenne a fejlesztések hajtóereje és mi fogná össze a fejlesztéseket?
Elegendő megnézni, hogy a Linux hova jutott az x86 vonalon és az Android milyen karriert futott be,
Ja, hogy az utóbbit nem ingyen fejlesztetik és van aki/ami összefogja a fejlesztéseket. Ezt azért nem szabad elfelejteni.

"...egyes, zárt forráskódú szoftverek átláthatatlan módon adatokat gyűjtenek a környezetükről, ez nyílt forráskód esetén szintén hamar kiderülne."

Honnan derülne ki???

"ugyanakkor az open source szoftvereket nem lehet megvenni (mármint ha nem ingyenes, akkor a céget nem lehet megvenni, hogy adatot szolgáltasson), bedönteni, adathalászatra használni, nyilvános mivoltuk miatt. "

Ez is egy átgondolatlan megállapítás.
A nyilvánosság nem fog megtalálni egy adathalász algoritmust, ha egy kicsit elrejtik.
Nyilván a Begin adathalászat, End adathalászat procedúra beépítve könnyen felfedezhető.

Az a felkészült programozó, amely képes felfedezni ezeket a többlet értékeket, nem az ingyenes világban fog mozogni. A sötét oldal ezerszer jobban fizet. Egyszerűsítve, csak a másik oldalon lehet említésre méltó jövedelemhez jutni.

Ráadásul a teljesen nyilvános forráskód nagyon megkönnyíti a biztonsági gyengeségek felfedezését és kihasználását. Amolyan terülj - terülj asztalkám.

A nap kérdése!
Vajon melyik (fizikailag létező) zárat lehet könnyebben feltörni?
Azt amelyiket a kezedbe adják vagy azt amelyiknek a teljes dokumentációját előre megkapod.

"Az alapok rendezése pedig minél később történik meg, annál macerásabb lesz."
Pontosan, végre valamiben egyet értünk, majdnem teljesen. Sok ember fejében kellene rendbe tenni az alapokat.