Aztán nagyobbacska lettem, akkor meg már fagyizni jártunk együtt, meg sétálni. Különleges kapcsolat volt köztünk, pedig hivatalosan, papír szerint nem az igazi Nagypapám volt. Nekem mégis Ő jelentette a világot, Ő volt A Nagypapa, csupa nagybetűvel.

Az egyik nagypapám, papír szerint nekem sem az igazi volt, de mégis olyan volt mintha az lenne, nagyon szeretett, mi is jártunk fagyizni, sétálni...emlékszem alig vártuk a vasárnapokat, reggel templom, hazafele kocsmába be ropi, üditö, nagyon jó visszagondolni rá