Meg akarta műteni a szívem egy kutya mert négy fokos volt. Úgy mért vérnyomást hogy megharapta a kezemet. De nem volt rá pénzem. Ez a kutya hirtelen átalakult egy három méter magas, feketeruhás nővé akinek lófogai voltak és azt mondta hogy ő egy isten.
Aztán elmentünk a vadonba ahol minden élőlény halott volt. Találkoztam egy emberrel akibe hármat belelőttem, de nem lett semmi baja. Aztán mikor bementünk egy házba a falak elkezdtek engem ütni. Nem sokkal később megjelentek a kormány emberei hogy kiderítsék ki szórta ki a rágcsálókaját.

Ez persze csak egy álom volt. Nem a valóságban történt velem.

(#119) exabit:
Aszondod kannibál vagyok?

(#120) greenity:
Hogyan lehet kiélvezni egy laptophűtő előnyeit?

Úgy, hogy nem melegszik fel a gépem számolás közben annyira, tehát lelkiismeretfurrdalás nélkül tudok számolni

Számolj fejben. Én már egész jól tudok összeadni két db, két számjegyű számot. Mondjuk az én fejem is túl szokott melegedni.

Meggondolandó de amit egy gép 8 órán keresztül számol, lehet ahhoz én kevés vagyok, nem?

Állítólag az agy a legdurvább számítógép. Szóval hajtsd a fejed az új hűtődre és ess neki a számolásnak.

Esetleg segíts nekem megoldani ezt a matematikai feladatot:

"CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Mennyi öt meg három? (Számjegyekkel add meg.): *"

Nem tudok regisztrálni amíg meg nem adom az eredményt.

"A kurut a kutatók szerint prionok okozzák, és kapcsolatban áll a Creutzfeldt–Jakob-szindrómával."
Creutzfeldt–Jakob-szindróma: "...Jellemző a többéves lefolyás, melynek során a szellemi teljesítőképesség fokozatosan romlik (megfigyelések szerint leginkább a matematikai feladatok megoldásának képessége csökken". A kérdésedre a válaszom, igen.

[ Szerkesztve ]

Na a matematikai cuccról nem tudtam. Mindig tanul valami újat az ember.

Más:
Ma voltam két helyen is és nem kaptam sehol teatojást. Épp elfogyott. Nem vagyok nagy összeesküvés hívő, de ez már nekem is gyanús. Csak azt nem értem, hogy az UFO-kkal szövetségben álló amerikai kormány miért akarja meggátolni azt, hogy teát igyak?

Ma majdnem vettem teatojást.

Szerintetek ez mennyire gáz?

Egyszer az Oktogonnál, a sétálóutca felől elindultam hazafelé. A zebránál elbambultam, valami járt a fejemben. Vagy nagyon elgondolkodtam valamin vagy épp magammal beszélgettem a gondolataimban.
Mivel nem figyeltem, körben átmentem négy zebrán és így visszajutottam ugyanoda ahonnan elindultam majd meglódultam a lakóhelyemhez képest az ellenkező irányba. Amikor odaértem a sétálóutcához (ahonnan eredetileg kifordultam) még el is csodálkoztam, hogy mennyi sétálóutca van az Oktogon környékén. Majd miután gyalogoltam 20 percet és már 5 perce haza kellett volna érnem, rájöttem, hogy eltévedtem.

Nem voltál elfáradva??

Nem. Amúgy nem ez volt az egyetlen eset mikor így eltévedtem. Bár ez volt a legdurvább.
Elég szórakozott tudok lenni. Volt olyan hogy egy időben folyton bejelzett rám a boltokban lévő riasztó. Az arénában az egyik bejárat egy ruhaüzleten keresztül vezet. Természetesen befele menet becsipogtam. Szerencsére a biztonsági őr látta hogy épp akkor léptem be így nem is foglalkozott velem.
Vásároltam a tesco-ban majd elindultam kifele az arénából. Gondoltam a ruhaüzleten keresztül megyek. Az üzlethez érve megpillantottam egy biztonságit és azonnal szóltam neki, hogy én most be fogok menni és valószínűleg csipogni fogok és hogy kísérjen el a kijáratig. Nem lopok semmit csak ki akarok menni a bevásárlóközpontból. A biztonsági nézett rám üveges tekintettel. Gondoltam magamban hogy ez biztos agyilag rokkant és elkezdtem előröl a mondókámat ezúttal lassabban. Újra végighallgatta majd közölte hogy rossz ruhaüzletben vagyok és itt nincs kijárat...

[ Szerkesztve ]

Az szép

...és így adták el Humát szexrabszolgának.

de már kiszabadult

Egyszer mondtam a nővéremnek, hogy ismerek egy rövidebb utat hazafelé. A kb 15 perces gyaloglásból így lett kb 30 perc.

(#133) exabit:
Mé pont annak?

Más:
Egyszer megkérdeztem a közértben az eladót hogy hol vannak a zöldségek. Úgy hogy kb 30cm-rel a zöldséges polc előtt álltam.

A Westendben valamelyik boltban volt egy kaktusz amiről nem tudtam eldönteni hogy műanyag vagy igazi. Nagyban vizsgálgatom, épp készülöm megtaperolni mikor észreveszem hogy ott van egy cetli amire írva van valami. Ez volt ráírva: "Igen. Ez igazi és nem műanyag. Kérjük ne fogdossa."

Meg van egy olyan szokásom, hogy amikor nem sietek és közértben vagyok akkor egy órán át simán elbolyongok, mert tanácstalan vagyok hogy mit vegyek. Amikor meg nagyjából eldöntöm, hogy mit is akarok akkor végigolvasom az összes hasonló termék leírását és összehasonlítgatom őket. Emiatt rendszeresen követnek a biztonsági őrök mert azt hiszik hogy lopni akarok.
Ha egy nagyobb helyre tévedek be (pl tesco) akkor ez az egy óra felmegy több mint két órára.
Általában mindenki kiütést kap ha velem jön vásárolni.

Na de most már más is írhatna valami hasonló sztorit mert kezdem hülyének érezni magam.

Én inkább a rohanósok közé tartozom

Én nem szeretek semmit sem elsietni.

Egyszer az egyik közértben a hentespultnál kértem 20dkg sajtot. Egy fiatal csajszi volt a pult mögött. Levágott egy darabot és pontosan 20dkg lett a súlya. Ott örömködött rajta. Tök vicces és aranyos volt ahogy egy ilyen apróságnak örült.

Egyszer úgy köszöntem el egy vak embertől hogy viszontlátásra. Utána fél napig ezen rágódtam.

A kolesz konyhájában volt egy oszlop. A mögött volt egy csaj akit nem vettem észre és mikor rám köszönt megijedtem. De mivel illedelmes vagyok automatikusan visszaköszöntem, viszont a meglepetéstől és az ijedségtől elfelejtettem kontrollálni a hangerőt és kb ordítva köszöntem vissza.

Meg amikor egyszer fasírtot sütöttem a koleszban és kigyulladt a tűzhelyen (elektromos volt) az olaj mert ráfolyt. Egy csaj meg pont akkor lépett be mikor a serpenyővel püföltem a félméteres lángokat. Annyit mondott hogy majd később visszajön és gyorsan kifordult onnan.

Vagy amikor felszálltam a buszra Keszthelyen (Budapestre akartam menni) és kértem egy jegyet Keszthelyre. Amikor meg közölte a sofőr hogy jelenleg ott vagyok, lefagytam és nem jutott eszembe hogy hová is akarok menni. Szerencsére a sofőr kisegített.

Jó a humorod, gondoltam dobok pár magas labdát, de nem vetted a lapot.

Én boltban inkább afféle erőltetett menetben cikázok, életveszélyes manővereket téve a bevásárlókocsival. A legutóbb az önkiszolgáló pénztártól kifelé jövet sípolt be a kapu (az RFID csipet nem deaktiválta gép amikor lehúztam a csokit), amit persze észre se vettem - mert annyira elmerültem gondolataim tengerében - és mentem tovább. A biztonsági őr szaladt utánam és eléggé zavarban voltam akkor: mindenki engem nézett.
Amúgy se szeri se száma az ilyen történeteknek, annyira szórakozott vagyok (Ami persze az én szakmámban is súlyos fogyatékosságnak számít.) Ismerős amiket írsz: a tájékozódási képességem legendásan rossz; még nem jártam olyan túrán ahol ne tévedtem volna el: Volt hogy egy bácsi jött értem a terepjáróján mert észrevette a látcsövével hogy valaki a tanyájára tévedt és gyorsan el akart takarítani onnan. Vagy amikor rossz irányba indultam el és így az összes indulóval találkoztam akik mind jót nevettek, rajtam a szerencsétlenen. Ha leteszek valamit és 10 másodperc múlva fel akarom venni már nem tudom hol volt. Teljes jóhiszeműségem hitében cselekedve tudok oltári bunkónak, faragatlannak tűnni mások szemében: nem is értem mi problémájuk volt a kuratóriumnak azzal amikor a nyári kánikulá idején megrendezett ösztöndíjátadáskor beviharzottam a puccos rendezvényükre rövidnadrág póló kombóval, kezemben egy reklámszatyorral amiben elsüllyesztve a borítékot már léptem is le. Azóta szerencsére utalnak, nem tudom ebben mennyi részem volt.

[ Szerkesztve ]

Jó a humorom? A modik szerint nem.

Ma hullahopp karikáztam. Kecses voltam mint egy rozmár.

Jaúú zenék:

Slow Day
Koncz Zsuzsa, Bódi László "cipő" - Csodálatos világ (duett)
Two Steps From Hell - I Smell A Rat
Brahms - Symphony No.3 - Poco Allegretto