Nagyapám is megjárta Sziberiát, hasonlókat mesélt ő is. Együtt éheztek az őrökkel, nagyon kevés volt az élelem. Érdekes sztorija volt, hogy az őrökkel meg tudtak egyezni amikor a földeken dolgoztak, nekik is kellett lopni amit műveltek, hogy mit azt már nem tudom.
Viszont később lecserélték a férfi őröket nőkre a földeken, na azok nem vicceltek, rájuk lőttek ha meglátták hogy lopnak...
Megettek mindent, még a szappant is.
Igy visszagondolva másról nem sokat beszélt - vagy nem emlékszem már rá - az éhezés maradt meg mesélésből. De ez biztosan nagyon megmaradt benne, később mesélték mások a családból, hogy miután hazajött, utána hónapokig csak úgy ment el otthonról, hogy volt egy vekni kenyér a hóna alatt.
Persze nem kapott állást ő sem, mivel reakciós fasisztának számított, mivel hadifogoly volt, azelőtt meg a fasiszta seregben szolgált, sok kavarásba került meg időbe, míg egyáltalán kaphatott munkát.
Még valami beugrott, ahogy orosz hadifogságba került. Nekem az rémlik, hogy talán a Dunán, de az biztos hogy egy folyó gázlóját védték (a nyugati oldalon), golyószóró is rémlik. A lényeg hogy csak jöttek át az orosz katonák, ők meg lőtték őket halomra, de csak jöttek. Látták ahogy hátul a komisszárok pisztollyal a kezükben zavarták a vágóhídra a katonákat, egy csomó halott volt mindenhol, végül elkapták nagyapámékat.