Nekem ez az eroszakos magyaritasi hullam nemigazan tetszik, fokent, hogy egyeb helyeken meg megy az anglomankodas, itt meg a kenyszermagyarkodas. 
Shoppingolasra fel. 
Ebbol is latszik, hogy oregvagyok, de holnap tesztkeppen hasznalom majd az embereknek, az egymodusu, meg tobbmodusu kifejezeseket, meglatom hogyan fognak nezni. 
[ Szerkesztve ]
A hozzaszolasodhoz es a 'korodhoz' kepest a nicked utos ![;]](/dl/s/v1.gif)
[ Szerkesztve ]
Nem en talaltam ki magamnak, ezt ramragadt, nemis tudom miert 
Televan: tévedsz: épp ez az, ha ez egy amerikai típusú piac lenne, akkor nálad lufasz lenne, nálam meg 5 szolgáltatónak kéne optikával elhalmoznia, mivel ezen a környéken meglehetősen jó a fizetőképes kereslet bármire. 
De ez nem egy amerikai típusú piac, és én ezt nem bánom annyira még akkor sem, ha én a mostaninak kárvallottja vagyok.
"De akkor nálad se lenne ilyen olcsó a net.Mert velünk fizettetik a te net fejlesztésedet is."
A dolog fordított: az én területemen jóval nagyobb a megtérülési ráta, tehát éppen hogy az én havidíjamból fejlesztenek nálad, és nem fordítva. Tessék gondolkodni.
kantorpe: ne vitatkozzunk már, ha a monomódusút helyett az egymódusút nem értik meg a kollégáid, akkor javaslom a nyelvi továbbképzőt, de az hogy ti mit szoktatok meg, és hogy mennyire csodálkoznátok, ha valaki más kifejezést használ, irreleváns a kérdés szempontjából. A rövid véleményem erről: krumpli, burgonya.
zoli62: igen, én is felhasználtam részben.
Dchard
mit akarsz? Az változatos. Én egy kisváros (budapest) 3. kerületében lakom és hatalmas választék van:
t-kábelnet (max 25/5 mbit 8k-ért), és t-adsl (max 8/512mbit 7k-ért) (persze mind2 legalább 1 éves hűséggel ennyi).
Tehát választhatok t és t között 
javítsatok ki ha tévednék, de úgy vágom a rézkábelben is fénysebesség közelével terjednek a jelek
A rézkábel maximális adatátviteli sebességét akadályozza a kábel fizikai tulajdonságai.
Itt él Shannon tétele, zajos csatorna maximális adatátviteli sebessége.
H*log2(1+S/N) H:csatorna sávszélessége S/N: jel/zaj viszony
A réz kábel sokkal érzékenyebb a zajokra mint az üvegszál.
Az üvegszál nem érzékeny az áramimpulzusokra,elektromágneses zavarokra.
Valamint a csillapítása is jóval kisebb mint a rézkábelé.
Egy elütés:
a sűrű hullámhossz-osztásos multiplexelés ad igazi magoldást
Egy kérdés:
Néhány mondatban le tudod írni, hogy az E-PON mitől különbözik a G-PON-tól? Ez nekem hiányzik a cikkből.
Köszi.
Hajszál pontosan ugyan ez van nekem is, T-hölgy stb. forintra megegyezik, a 2 TV is ugyan úgy
Durva teljesítmény
Én Szekszárdon élek. Tolna megye megyeszékhelye. Kb egy évvel ezelőttig 9500 forint körül fizettem a sima 8Mbites ADSL-ért. Akkor áttértem TvNetWork-ös ADSL2-re 15Mbit 8000ért!
Drága jó TvNetWork-től egy-másfél hónapja kaptam egy levelet.. miszerint súlyos technikai hiba történt a hálózatukban, amit nem tudnak (akarnak, kitudja) javítani, így 2 hónap múlva megszűnik a szerződésem. Gondolom én kevés az előfizetőjük, és ráfizetésesek a városban.. Ugyanis az eget rengető hibájuk ellenére az internetem sebessége, rendelkezésemre állása azóta is kifogástalan. A vicc az egészben, hogy mindenképp megszüntetik, és a jelenlegi 15Mbites 8000Ft/hó-s netről mehetek vissza a 8Mbit 9000Ft/hó-ra.
Király mi? Erre varrjatok gombot!
FTTH-t SZEKSZÁRDRA! Elsőként írok alá 10 év hűséget!
tudom én is, de a kérdés nem ez volt 
csupáncsak a cím nincs összhangban az írással, mert eddig is fénysebességgle ment kukacoskodás off
és elköltözöl? gondolom... Inkább ne legyen semmilyen net előfizetésed, mint egy nem túl gyors?
Hali!
Az, hogy más szolgáltatók is majd megjelennek az optikai hálózaton a hálózatot kiépítő és tulajdonló cégen kívül szerintem nagyon is lehetséges és a jövőben valóságos is lesz, mivel egyrészt ez hatóságilag és szabályozás ügyileg aggályokat vetne fel (piaci verseny fenntartása, monopol helyzet kialakulásnak veszélye, egyetemes szolgáltatás fenntartása, stb.), másrészt akkor, ha a fizika hálózat és tartalom szolgáltatás jobban szét vált volna nálunk is, de a piacnyitáskor nem ebbe az irányba léptünk.
Azonban a szabályozás nagyon lassan változik, - főleg nálunk Mo. ahol a nyugati szabályozást követjük (lásd piacnyitás, árképzés), - lassan követi a technológia fejlődését, így ennek megtörténte még a hálózat kiépítés befejezésén túl is jóval odébb van.
Jelenleg épphogy csak az új technológiai hálózatok kiépítése kezdődött meg, amit eleinte a tőkeerősebb cégek megpróbálnak versenyelőnyként kihasználni majd, és a többiek előtt elérni a potenciális ügyfeleket.
Amennyiben az NHH elég emberrel rendelkezik, és vannak már nyugati szabályozási minták, valamint tanul(t) az ADSL, mint új technológia bevezetése és szolgáltatók monopol területre történő kötelező beengedéséből (nagyker szoláltatások, naked ADSL megjelenése), úgy elébe mehet a dolgoknak és a technológia kiépítéssel egy időben már leszabályozhatja az optikai elérés és szolgáltatás piacát a már létező (ADSL, PSTN) technológiákhoz megszületett szabályokkal analóg módon...
Jó cikk volt! Érdekes téma, érthetően leírva, bár néhol kissé sajtóanyag-szerűnek tűnt a megfogalmazás, de ez lehet a források miatt is.
Ja, és van még egy előnye az optikai kábelnek: nem kell a színesfémtolvajoknak. 
Úristen! Tényleg 3,6Mbit/sec? Ráadásul vidéken, kis faluban? Mekkora mázlista vagy hallod! Hogy én mit meg nem adnék 3,6Mbit -ért!
Én Bp 22 ker, és a legmagasabb sebességem 2,4 Mbit/sec! (úgy hogy papíron 8)
Szóval nehogy azt hidd, hogy neked van a legvacakabb neted!
Persze biztos vagyok benne, hogy van nálam is lassabb... 
[ Szerkesztve ]
bba:
1. Szeretnék hallani olyan "nyugati" példát, ahol az FTTH hálózatra beengedi a tulajdonos cég a többi operátort úgy, hogy a teljes infrastruktúrafejlesztés magánberuházásból valósult meg. Elárulom: ilyen nincs. Azzal kevered össze, amikor az állam építi ki magát az infrastruktúrát, és ő bárkinek, értelemszerűen több szolgáltatónak is bérbe adhatja magát a hálózatot, illetve a hálózaton történő megjelenést. Hát ez itt nem ilyen.
Az ADSL pedig nagyon félrevezető példa, ugyanis az ADSL hálózatra azért kellett beengednie a MT-nak a többi szolgáltatót, mert magát a telefonhálózatot a Magyar Postától (anno állami cég) örökölte, másrészt akkor még egyetlen - főleg országos - versenyképes társszolgáltató sem volt a piacon. De ez már elég régen megváltozott. Ezért is hívjuk őket monopol helyett inkumbens szolgáltatóknak.
64b0r: minden betű ami a cikkben szerepel, saját kútfő, egyetlen karakter sem lett beillesztve máshonnan.
Dchard
Nem mondtam, hogy már nyugaton van erre példa, valszeg ott is még gyerekcipőben jár a technológia. De a piaci verseny fenntartása érdekében ott is lépni fognak majd, ha az eddigi eszközökkel kívánják fenntartania versenyt és szabályozni az árakat.
Lehetne direkt előírással is (diktatórikusan), lásd hatósági árazás (nálunk energia szektor), de ott is már nyitnak a szabadabb piac szabáyozás irányába, vagy lehet magára hagyni is a piacot egy ideig és akkor az erőfölények és pénztőke dönt, de ez előbb-utóbb a piaci erőfölénnyel történő visszaélésekhez vagy több szereplő esetén kartelezésekhez, stb vezet.
De amikor vmit úgymond egyetemleges elvárásnak/minden ember számára kielégítendő igénynek tulajdonítanak, mint pl: a vezetékes távközlés volt anno, vagy most az internethez való hozzáférés (lásd Sulinet, e-pontok minden kis faluban), akkor az állam igenis be fog avatkozni a piac működésébe, hogy megfelelő irányba terelje.
Nem keverem a dolgokat, dolgoztam távközlésben és szabályozási/árazási területen, úgyhogy van egy pici rálátásom a témára.
Az, hogy régebben a Postáé volt a hálózat és azt privatizálták, annak még nem egyenes következménye (mint ahogy a szavaidból kiveszem) az, hogy a nyertes cégnek a többi szolgáltatót is be kellett engedni oda.
A beengedés a piaci verseny fenntartása érdekében született meg, mikor a távközlési piacot részpiacokra osztották, és megvizsgálták kik a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók (JPE-k). Akkor ha vki egy bizonyos területen élő lakosokat egyedüliként ér el a saját hálózatával, kvázi monopol helyzetben van, ergo JPE és kötelezve lett arra, hogy más szolgáltatók is tudjanak kiskereskedelmi szolgáltatást nyújtani ő területén. Így megszületik a nagykereskedelmi szolgáltatások piaca, ami szabályozott piacokon a szolgáltatás nyújtók (SP=service providers) között piacot jelenti.
Tény és való, hogy nálunk nem úgy történt meg a távközlési piac nyitása, hogy elég tőkét és befektetőt vonzott volna, így lehetett az, hogy az állami hálózat jelentős részét a Matáv vitte tovább (70-75%) és csak kb 9-10 másik szolgáltató jelent meg, azok is a kisebb körzetekben, amelyek az idő folyamán összeolvadtak, illetve felvásárlásra kerültek.
Azzal, hogy megtörtént a korábbi állami területek felosztása, a verseny még nem volt adott, mivel az adott területen az ügyfél szerzés csak egy darabig lehetséges, és mivel árakban nem kellett mással versenyeznie, így azt tehetett a szolgáltató, amit akart. Így ha egyrészt megjelenhetnek egymás területein élénkítem a verseny, másrészt, ha költség alátámasztottan kell kimutatniuk az árképzésüket és csak bizonyos haszon kulcsot tudok elfogadni, akkor képes vagyok mit hatóság lejjebb faragni az áraikat.
Persze ehhez kellett az is, hogy az egyes technológiák esetében fizikailag is megoldható/kivitelezhető legyen az összekapcsolódás, azaz olyan pontokat kellett találni, ahol szolgáltatási lánc/hálózatban zavarmentesen együttműködhetnek és megoszthatóak az egyes szolgáltatások.
Ilyen pontok több helyen is vannak a hagyományos, vezetékes távközlési hálózatban, de
ez még nem jelenti azt, hogy gazdaságilag meg is éri megtenni, mert mondjuk nagyon kevés potenciális előfizetőt tudnak elérni vele nagyon nagy beruházás árán.
Persze minden új technológia esetén a cégek ereje, lobbi érdeke is előtérbe kerül. Így jogos az az érdek, hogy drága új technológiája előbb térüljön meg ő használja ki elsőként, és csak utána jöjjenek mások.
Másrészt érdemes az új technológiák újdonság, verseny előny tulajdonságát is kihasználni, és hagyni a piacot, hogy a szolgáltatók maguk versenyeznek és törjenek egymás ellen a babérokra.
Ha meg egy technológia eleinte nagyon drága, lehet akár ösztönözni is annak bevezetését. Mobil szolgáltatások esetén is a hálózat kiépítés idején, csak úgy mentek bele a szolgáltatók, hogy a nagy kalapba nekik jóval kevesebbet kellett beadniuk sarcként, és egy ideig mesterségesen magasan tarthatták az áraikat. Most meg végül náluk is ugyanúgy vannak hálózat bérlések, más szolgáltató is használhatja ugyanazt az adótornyot, alátámasztott adatszolgáltatási kötelezettség, és költségalapú árképzés, stb.
Sajnos gazdaságilag egyelőre nem érte/éri meg, hogy tisztán virtuális szolgáltatók jelenjenek meg a piacon, aki saját hálózat nélkül pusztán kiskerként jelennének meg az előfizetők előtt.
Nem ismerem az optikai hálózatok, FTTH működését, de szerintem ott is találhatóak majd pontok, és módok, hogy több szolgáltató is egyszerre legyen jelen.
Persze mondhatni, hogy jócskán vannak területek, ahol több hálózattal is elérhető egy adott ügyfél, akkor az újonnan kiépítettre nem feltétlenül kell beengedni más szolgáltatót, oldja meg a többi létező hálózattal. De ahhoz, hogy választási szabadsága meglegyen az adott ügyfélnek, és azonos paraméterekkel rendelkező szolgáltatások között tudjon választani, már lehet hogy szükség van a beengedésre.
A jövő dönti el, hogy a jelenleg is redundánsan létező hálózatok (réz, optikai, koax, vezeték nélküliek) mi lesz a sorsa, mert együttes fenntartásuk, pláne kiépítésük rengeteg pénz elvisz.
