Köszönjük az érdekes cikket! Nekem mondott új dolgokat.
Kicsit mélyebben a témába ásó infók: [link] , jobboldalt Tartalom -> Csernobil.

[link]

Különösen az utolsó bekezdésre hívnám fel a figyelmet:
A kutatócsoport 2000 óta tanulmányozza Csernobil környékén az élővilágot, és arra jutottak, hogy bár helyi növények és állatok esetében háromszor nagyobb a genetikai elváltozások, mutációk előfordulási sűrűsége, mint általában, a nukleáris katasztrófa hosszú távon kisebb kárt tett az élővilágban mint az emberi tevékenységek, például a gépesített mezőgazdasági termelés.

Sziasztok ide is tarozik meg nem is hogy volt egy film amit a national geographic leközölt annó és bemutatta a Csernobili balesetet..Erről a filmről tud valaki vmit?

Az NGC-n a katasztrófák nyomában című sorozat egyik része foglalkozik csernobillal. A Discoveryn is volt pár film róla: A csernobili csata, Nulladik óra, stb.
Ezeket megvannak divxben, azért vagyok ilyen jól informált

Amúgy, ha már évforduló van, talán számíthatunk rá, hogy ismétlik mostanság ezeket a filmeket. Legalább is a szerkesztők helyében én ezt tenném.

Én már nagyon rég keresem az Atomkatonák című filmet, szintén a Discovery-n volt. Nincs meg esetleg?

''A nyugati atomerőművekben a reaktorelemeket vízzel hűtik.''


Ez az állítás teljes mértékben igaz, azonban az RBMK (a csernobili, valamint több szovjet reaktor neve) reaktorokat is vízzel hűtik, a technológiák között a különbség abban rejlik, hogy az RBMK esetén a szabályozórudak felületének egy részét grafit fedte, a neutronnyelő bóracél mellett. Csernpbil esetében a visszavett hűtővízmennyiség miatt odabent megszaladt a xenontermelődés, ami irreálisan magasra nyomta a szabályozórudakat. Innen nem volt megállás, a túlhevülés miatt elgörbültek a rudak, visszatolni nem lehetett őket.


Vízet tehát mindenhol alkalmaznak, a különbség a szaályozórudak felépítéséből adódott.

nekem tetszik

ha az, ha nem, nagyon érdekes írás

LOL! mosthogy nézegettem a képeket ott a 6. képen ott a Stalkerből jól ismert óriáskerék mekkora jó

[Szerkesztve]

erről jut eszembe

''A reaktormag teljes leolvadása azonban nem történik meg, és a tüzet néhány nap alatt eloltják. Így a reaktormag teljes radioaktívanyag-tartalmának csupán 3,5%-a szabadul ki''

mi lett volna ha kijön az egész jól benéztük volna...

Kicsit pontositanek.
A hiba nem a szabalyozorudakban volt, mert az neutronelnyelo anyagbol keszul minden esetben.
A baj az volt, hogy az RBKM-ekben a moderator grafitbol keszult, ami szukseges a neutronok lassitasahoz, hogy ujra maghasadast tudjanak letrehozni.Csernobil eseteben, a viz elforrt, de a moderator tovabbra is ott volt, tehat a lancreakcio tovabb folyt.
A modern nyugati reaktorknal (koztuk a paksiak is) ugyanazt a vizet hasznaljak moderatornak es hutokozegnek, igy ha elforr a viz, akkor a lancreakcio is leall.

Udv.: David

Ui.: Elnezest az ekezetek hianyaert.

Akkor úgy mondanám, a hiba a szabályozórudak tervezésében volt.

Nem, a szabalyozorudak es a moderator az ket kulonallo dolog.
A balesetnel a kezelok huztak ki a szabalyozorudakat, de a grafit fixen bent volt a reaktorban.

Nem venném olyan szigorúan a ''nyugatit'' meg ''keletit''. A világ 3 első reaktora is RBMK rendszerű volt amerikában. Igaz hogy csak néhány évig mentek, és ha jól emlékszem amíg mentek néhány mérföldes közelükben civil nem lehetett, de nyugati volt.

Igazad van, akkor ugy modositanek, hogy a korszeru nyomottvizes reaktorok ...

[Szerkesztve]