Nagyon sajnálom!! ..a többiek már elmondták, hogy a bitangok mit érdemelnek, így én most inkább a nagyapádnak szentelek pár sort.

Mindenekelőtt nagy tisztelet és elismerés Neki!

Csodálatos, amiket leírtál róla. (Ilyesmit olvasva mindig könnybelában a szemem..)
Ha tudnám, hogy hogyan kell, akkor pirossal és csupa nagy betűvel ismételném meg a szavaidat:
"El kell mondanom a Nagypapámról, hogy az autóbalesete után két hónappal felásta a 600 négyszögöles kertjét és azóta is tökéletes fizikai és szellemi állapotban van. Ő még abból az elpusztíthatatlan generációból származik aki harcolt a II. világháborúban a Don-kanyarban és ott megsebesült (mikor a frontról megérkezett Vácra a vonattal nem volt csatlakozása Kalocsára és hazament gyalog!) , átélte '56-ot, megélte a kommunizmust, a szocializmust, a gengszterváltást. Aki hatvan évesen még fogadásból kézállásban lement a lépcsőn. Aki az MTA Központi Kutatóintézetében - ahol vegyészként dolgozott évtizedekig - egyszer kísérlet közben kirobbant az asszisztensével együtt úgy a laborból az utcára, hogy a falat is vitték magukkal. Aki csak addig fog élni, amíg ki tud menni a kertbe, meg tudja egyedül metszeni a gyümölcsfáit, fel tud ásni egyedül, amíg erősebben szorítja kézfogáskor a kezem mint én az övét, amíg ő dönthet a sorsáról, amíg férfinak érzi magát."
Hogy van mostanában? A LEGJOBBAKAT KÍVÁNOM NEKI!

Az írás is nagyon jóra sikeredett. Gratulálok hozzá.

[ Szerkesztve ]