Nagyon komoly "kis cikk" érdekes, köszönet érte. 
üzenetek
hozzászólások
[RIOS ERROR]
Szakiii
(addikt)
[RIOS ERROR]
[RIOS ERROR]
Azok milyen toxikus anyagok lehetnek, ha a vegyvédelmi ruha sem véd meg tőlük? 
[RIOS ERROR]
Egy balesetnél, ha kifolyik az a több tonnányi hidrogén-peroxid és kálium-hidroxid, plusz ráadásul még ott van a jód és klórgáz, a gép üzemanyagát már nem is említve, nos, akkor ott már nem sok minden kell a katasztrófához, és aligha fogja a személyzet túlélési esélyeit növelni az, hogy vegyvédelmi ruhát viselnek.
A hidrogén-peroxid nagyon jó oxidálószer, ráadásul eléggé instabil. A kálium-hidroxid pedig igen erős maró hatással bír.
[ Szerkesztve ]
ripla
(őstag)
[RIOS ERROR]
ez azért elég erős volt így ebéd után. 
inkább egyezzünk meg egy ilyenben. 
[ Szerkesztve ]
[RIOS ERROR]
Ahogy te is kevered a fogalmakat.
Ha a teljesítmény 100 W, akkor a fogyasztás 100 Wh. Ha az eszköz 1 órán keresztül üzemel, akkor 100 Wh-nak megfelelő energiát fogyasztott, vagyis ahogy számoltad is 360 kJ-t. Viszont az elektromos energia területén elfogadott a Wh mértékegység, de még inkább a kWh, ugyanis sokkal egyszerűbb számolni, és a mértékegységekkel sem kell bajlódni. Vagyis helyes ez a fajta felírás. Amit felírtál az egy kicsit macerásabb és kevésbé önmagáért beszélő, ha ezt az energiát átszámoljuk Joule-ra. A fizikában valóban a Joule az elfogadott mértékegység az energiára (munkára), de az egyes területek egyszerűsítik a saját életüket és más formában írják fel ugyanazt.
[RIOS ERROR]
Nem kívánok a basáskodásod útjába állni de légyszíves nekem ne parancsolgass.
Köszönöm
[RIOS ERROR]
Igényes nekem való cikk! Ennél érdekesebbnek fegyverkezés terén már csak a sín ágyúkat tartom.
[RIOS ERROR]
Pedig lesznek ha nem is most.
f_you
(tag)
[RIOS ERROR]
"De a lézerre nincs is szükség, ott vannak a mikrohullám, az ultrahang, a "hullámok" millió más változatai."
Remélem tudod, hogy a fény és a mikrohullám természetében ugyan az? Mellesleg előbb volt mikrohullámú lézer (mézer). Még mellesleg a fény is hullám (meg részecske is). Szóval van baj nálad 
[RIOS ERROR]
Jó volt a cikk. Lehetett volna hosszabb is!
Külsősként azt hinné az ember, hogy azért ennél már előrébb tartanak. A következő cikk jöhetne arról a bizonyos sín(mágnes)fegyverről. Bulvár legutóbb azt írta hogy az már jóformán bevethető állapotban van. Az talán érdemibb előrelépést jelenthet a lézerekkel szemben.
Visszatérve olyan kérdésem van, mennyire számít a felület az ilyen lézerfegyverek esetében? Mert ugye egy hófehér szín elég rendesen képes visszaverni a fényt. Bár gondolom ilyen szinten ez már annyira nem számít.
A másik viszont, hogy rakéták esetében talán megoldható lenne(?) hogy valamilyen tükörfelülettel vonják be magát a rakétát, legalábbis a necces részeket. Hiszen ha maga a fegyver belsejében is tükrökkel terelgetik a lézert akkor esetleg a rakétára felvitt felület eltéríthetné magát a sugarat.
[RIOS ERROR]
Köszi, faja írás.
"...az 1400 tonnás hűtőrendszer igénye olyasmi, amit csak a nagyobb hadihajók, rombolók, cirkálók, hordozók esetében elfogadható..."
Csak hogy érzékeltessem: 1400 tonna plusz súly a mai modern hadihajókon semmiség. A második világháborúban ekkorák voltak a rombolók, míg az írásban említett 15000 tonnás romboló majdnem ugyanolyan vízkiszorítású, mint a Prinz Eugen nehézcirkáló, de a Yorktown (CV-5) is 19000 tonna volt.
[RIOS ERROR]
orichalcos: Az Ion-ágyú valójában részecske-ágyú (particle cannon), csak ionizált részecskéket lő ki. A probléma az velük, hogy mivel a fegyvert elhagyó részecskék azonos töltéssel rendelkeznek, ezért egymást is taszítják. Így pedig ahogy távolodik a részecskenyaláb a fegyvertől, egyre nagyobb területre szóródnak szét, így pedig a célon kifejtett hatásuk csökken.
Bizonyos szintig olyasmi ez, mint a lézerek esetén a fókusz, csak éppen amíg a lézernél még lehet a fókuszt befolyásolni a lézerágyú tükör / optika részével, a részecske-ágyúnál erre nem nagyon van lehetőség...
Dany007: A következő cikk jöhetne arról a bizonyos sín(mágnes)fegyverről. Bulvár legutóbb azt írta hogy az már jóformán bevethető állapotban van.
Alant már írtam: laboratóriumi körülmények között lövöldöznök vele, és még jelenleg még mindig ott tartanak, hogy a technológia alapjait reszelgessék. A részletek (például hogy a lövedék irányított vagy irányítattlan maradjon) még messze vannak. Még legalább egy évtizedre, ha nem többre vannak a harci EM (elektro-magnetikus) ágyúk.
Visszatérve olyan kérdésem van, mennyire számít a felület az ilyen lézerfegyverek esetében?
Rengeteget. A cikkben is említve van, hogy a repülőgépiparban használt aluminium-ötvözet nagyon jó tükröződik az infravörös tartományban (80-95%). Márpedig jelenleg a legtöbb katonai lézer ebben a hullámhossz tartományban dolgozik. Ez pedig csúnya eset, mert azt jelenti, hogy a lézer átad a felületnek mondjuk 10MJ energiát, de még 80%-os tükröződés esetén is ebből marad 2MJ, ami hőenergiaként jelentkezik. Ennél persze sokkal összetettebb a dolog, mert ahogy elkezd olvadni a fém, romlani kezd a tükröződő képessége, így pedig már több energiát vesz fel, vagyis még jobban melegszik.
Maga a festés is sokat számíthat persze, de itt óriási probléma az, hogy milyen tartományt akarsz lefedni. Mint említettem, a haditengerészet ezért bízik a Free-Electron Laser-ben, mert nagyon jól tudna adaptálódni a feladathoz. Ha mondjuk egy rakéta közeledik, akkor látható fény, vagy akár ultraibolya tartományban küldhet lézernyalábot rá, amiből kevesebbett tud visszaverni a felület. De ha egy gumicsónakról van szó, akkor működhet infravörös tartományban, mert a gumi azt nyeli el inkább. Erre még rájön a légköri torzítás is, persze. Nem véletlen, hogy az ABL programnál minél nagyobb magasságban repülő gépet álmodtak meg, minél ritkább a légkör, annál kisebb problémát okoz ez.
Hiszen ha maga a fegyver belsejében is tükrökkel terelgetik a lézert akkor esetleg a rakétára felvitt felület eltéríthetné magát a sugarat.
Ahogy fent írtam, adott a lehetőség, de nem létezik olyan anyag, ami széles spektrumban jó tükröződik. Szóval akkor belősz egy bizonyos szűk tartományt (mondjuk az 1000nm körüli infravörös tartomány), és arra optimalizálod a rakétád védelmét. Ezzel bizonyos lézerek ellen elég jó hatásfokú védelmet nyersz, de így is fog átvenni a felület energiát. Ha a lézer optikai teljesítménye a célon 100kW, és a felület tükröződése mondjuk 95% (ami igen jó), akkor még mindig 5kW teljesítményt kell a felületnek felvennie, elvezetnie a nélkül, hogy komoly károsodást szenvedjen. Nyilván megfelelő tervezéssel erre adott a lehetőség, de ezzel foglalkozni csak akkor fogja megérni, ha elterjednek a lézeres rakétavédelmi rendszerek.
sh4d0w: Csak hogy érzékeltessem: 1400 tonna plusz súly a mai modern hadihajókon semmiség. A második világháborúban ekkorák voltak a rombolók, míg az írásban említett 15000 tonnás romboló majdnem ugyanolyan vízkiszorítású, mint a Prinz Eugen nehézcirkáló, de a Yorktown (CV-5) is 19000 tonna volt.
Jelenleg azonban csak a tengerészeti "csúcs" az, ahol ekkora tömeget "nyugodtan" el tudnak vezetni. A Zumwalt-osztály egy böszme állat jelenleg a rombolók között, és a kutya sem érti, hogy az US NAVY miért nem cirkálónak osztályozta. A lassan kivonuló Ticonderoga-osztályú cirkáló a maga ~9800 tonnás vízkiszorításával pont akkora, mint az Arleigh Burke-osztályú rombolók harmadik sorozata (Flight III.), amik most érkeznek. A Burke-ok pedig "mindössze" 385 tonnányi fegyverzetet visznek (96 Mk.41 VLS indító, ami ~144 tonna üresen, ha a legnagyobb tömegű "belevalót" nézzük (Tomahawk), akkor 96x 1,6 tonna ~154 tonnáról beszélünk, van továbbá egy 5"-os Mk.45 löveg, ami ~28 tonna, a lőszerkészlete ~33 tonna, van még 2 (vagy 1) Phalanx, amik egyenként 6,5 tonnásak, illetve két Bushmaster gépágyú, amik összesen ~1,5 tonnát nyomnak, ezen kívül van két háromcsövű torpedóvető cső, amik egyenként 1,1 tonnásak, a torpedókészlet tömege pedig 9,2 tonna). Szóval az 1400 tonna bizony gigászi tömeg, egy Aerligh Burke osztályba bele sem tudod szerelni. És ez az 1400 tonna csak a hűtésigény, maga a lézer benne sincs.
Magyarul egy 1MW-os optikai teljesítményű lézert talán egy Zumwalt-osztályú hajón lehet elhelyezni, úgy, hogy más fegyvert nem nagyon visz magával...
[RIOS ERROR]
Most az fogom hazudni hogy tudom mi az Ion Cannon. 
A lényeg érthető volt szerintem. A műholdra szerelt "lézerágyú" témáját pedzegettem csak.
[RIOS ERROR]
Értettem, akkor a következő írásom az exotikus fegyverekről fog szólni, ok? Majd ott tisztázzuk ezeket.
[RIOS ERROR]
Na végre. El tudtam olvasni. Remek cikk!
Egyébként engem érdekelt volna, hogy kémiai reakció folytán, hogyan tudnak lézert előállítani. Az elektromos verzió annyira nem hangzik nagy kalandnak, vagy az elektronos sem, de a kémiai bizsergeti a zsigereim.
Másfelől érdekesek ezek a lézerfegyverek. Nekem túlságosan lomhának tűnnek. Az oké, hogy fotonnyaláb, na de mire valamilyen értékelhető kárt tud tenni.... Mondjuk ez, ahogy a cikkben volt, elég nevetséges, hogy akkor volt sikeres a lézer, mikor üzemanyagtankot ért. Persze oké, vannak területek ahova tökéletesek, de akkor már azt mondom, hogy valamilyen úton módon, mondjuk mikrohullámú sugárzással iktatom ki a UAV-ket és ehhez hasonló rakétákat. Vagy ha már UAV-k, egyszerűen feltörni őket, és még használhatóak is maradnak. ![;]](/dl/s/v1.gif)
Szóval én több pénzt áldoznék a már említett mágneses gyorsításos fegyverekre. Ha a Em-t veszem, akkor simán lehetne olyan fegyvert összehozni, ami olyan elven működhetne, hogy nagyon kicsi lövedékeket gyorsítanánk akár hangsebességre, vagy főlé. (Legyen 3 mach) Iszonyatos rombolást tudnának véghez vinni.
Nem tudom folynak e ilyen fejlesztések, de ha jövő fegyvereiről van szó, akkor csakis ilyet tudnék elképzelni.
Illetve megemlítés szintjén: Miért akarnánk visszatükrözni a lézert védekezés céljából ? Szerintem egyszerűbb lenne az, ha mondjuk a lézer kikerülne bennünket, vagy pedig olyan anyagkombinációval bevonni a burkolatot, amelynek egyszerre magas az olvadáspontja, és jól vezeti a hőt. Egy rakétánál, ha a keletkező hőt szétoszlatnánk a rakéta teljes felületén, akkor a levegőáramlás simán el tudná vezetni a keletkezett hőt, nem ?
Az első ötletre a meta-anyagokat tudnám felhozni. Ha nagyjából ugyan azon a frekvencián működnek a lézerfegyverek akkor siker. Igaz, azt nem tudom, hogy ebben a tartományban van e már használható meta-anyag, de mikrohullámú tartományon működik a dolog.
[ Szerkesztve ]
[RIOS ERROR]
Egyébként engem érdekelt volna, hogy kémiai reakció folytán, hogyan tudnak lézert előállítani
Bevallom nem találtam olyan forrást, ahol számomra is teljesen érthetően le van írva, hogy milyen reakciók zajlanak le, és hogyan keletkezik ezekből fotonáram...
De ha ez segít, egy képpel szolgálhatok a YAL-1A COIL lézerének működéséről:
Amint látszik rajta, maga a lézernyaláb generálása a reakció létrejötte után, egy szuperszonikus áramlási régió után zajlik. Na most ezt hogy fogalmazzam meg úgy, hogy érthető legyen... Inkább kihagytam. :\
Persze oké, vannak területek ahova tökéletesek, de akkor már azt mondom, hogy valamilyen úton módon, mondjuk mikrohullámú sugárzással iktatom ki a UAV-ket és ehhez hasonló rakétákat.
A LaWS videókhoz akartam hozzáírni, hogy szép és jó, de erre egy pár ezer dolláros M2 géppuska is tökéletesen alkalmas, sőt még hatásosabb is...
Ha a Em-t veszem, akkor simán lehetne olyan fegyvert összehozni, ami olyan elven működhetne, hogy nagyon kicsi lövedékeket gyorsítanánk akár hangsebességre, vagy főlé. (Legyen 3 mach) Iszonyatos rombolást tudnának véghez vinni.
Őőő... Mach 3 az olyan 900m/s, közel ezt a torkolati sebességet tudja a fent említett, nyolcvan éves M2 nehézgéppuska. A harckocsilövegek tudnak 1600-1800m/s-t űrméret alatti lőszerrel.
Az anno a Zumwalt (ex-DD(X), ex-DD-21) osztálynak szánt EM lövegtől vártak 2500m/s-t, viszonyítás képpen.
vagy pedig olyan anyagkombinációval bevonni a burkolatot, amelynek egyszerre magas az olvadáspontja, és jól vezeti a hőt.
Az ilyen anyagok elég drágák, és nehezen megmunkálhatóak, de tény, hogy ez is egy nagyon jó megoldás a védekezésre.
Egy rakétánál, ha a keletkező hőt szétoszlatnánk a rakéta teljes felületén, akkor a levegőáramlás simán el tudná vezetni a keletkezett hőt, nem ?
Hááátttt... azért ne feledd, hogy alapból a rakétatest így is viselkedik, hiszen a fém tartók és a fém borítás össze van szegecselve. Szóval kétlem, hogy ez így elég lenne. Arról nem is szólva, hogy elég akkor, ha a lézert pár másodperccel tovább tartják a célon... Azért korlátlanul nem tudsz hőt elvezetni, vagy pedig akkor már olyan radiátorokkal, hűtőfelületekkel kell számolnod, amik erre képesek...
[RIOS ERROR]
Őőő... Mach 3 az olyan 900m/s
Hoppá. Sosem számoltam még sebességet Machban, szóval ezt nézd el nekem. 
A lényeget nem tudtam jól megfogalmazni, hogy kis tömegű objektumot marha nagy sebességre gyorsítva, ellehetne érni marha nagy rombolást. Azért gondolnám életképesnek ezt, mert kis méretben gondolkozva, kézben is lehetne ugye használni, de igazából lényegtelen, mert nem kapcsolódik a témához. Ezzel csak annyit akartam elérni, hogy engem manapság jobban izgatnak azok az ágyúk, melyekben egy mágnesestér gyorsít fel egy fémdarabot nagy sebességre, így érve el nagy rombolást. Lényegében a mai fegyverek kicsit továbbfejlesztve, szóval megint csak nem kapcsolódik közvetlen a témához, nekem ha emlegetik a lézerfegyvereket, mindig a Sci-Fi-k jutnak az eszembe, ahol így lövöldöznek. Nem tudom miért van bennem ez az asszociáció.
Na most ezt hogy fogalmazzam meg úgy, hogy érthető legyen... Inkább kihagytam. :\
Egy diszkrét kérdés: vagy abban bízol, hogy nem értette volna meg a közönség, vagy nem tudtad ?
Egyébként szeretek kalandozni, ezért Megmerem kockáztatni azt, hogy ha valaha végre sikerülne stabil fúziót létrehozni, akkor lehet nagyobb értelmet nyernének a lézerfegyverek. Sokkal kisebb helyen, sokkal nagyobb energiát lehetne előállítani, és simán eltudnék képzelni így akkora energiájú lézert, amivel városokat lehetne eltiporni, vagy bolygókat. (Star Wars)
[ Szerkesztve ]
[RIOS ERROR]
Hogy kis tömegű objektumot marha nagy sebességre gyorsítva, ellehetne érni marha nagy rombolást.
A nagy sebesség abból jelent előnyt, hogy gyorsabban eléri a lövedék a célpontot. A lényeg viszont az, hogy a mozgási energiájának minél nagyobb részét átadja a célpontnak. Tehát a torkolati energiájából minél több realizálódjon a célon. Erre a nehéz lövedékek az ideálisak, mivel a tehetettlenségük folytán a célig tartó úton kevesebb mozgási energiát vesztenek (azonos légellenállás esetén). A másik lehetőség, hogy csökkentik a légellenállást (űrméret alatti lövedék).
A nagy torkolati sebességű kis lövedék természetesen képes komoly pusztítást végezni, csak arra akartam utalni, hogy az EM lövegek e téren azért nem mozognak más dimenziókban, noha egy 2500-3000m/s torkolati sebesség még várhatóan elérhető, de itt nem a rombolás mértéke az indok, hanem inkább ez által elérhető hatótávolság.
Lényegében a mai fegyverek kicsit továbbfejlesztve,
A kinetikai fegyvereknél jelenleg inkább az ETC (Elektro-kémiai) megoldásban látják a hatásfok növelésének legéletképesebb megoldását. Itt lényegében arról van szó, hogy a hajítótöltet begyújtását tovább optimalizálják, így nagyobb torokolati energiát és jobb belballisztikát lehet elérni.
A másik indok az EM ágyúk ellen a hatásfokuk, az US NAVY "papír" EM ágyúja 50%-os hatásfokkal bír, vagyis ahhoz, hogy 20MJ torkolati energiát érjenek el, cirka 40MJ elektromos energiát kell befektetni. Csakhogy a jelenlegi, laboratóriumi EM ágyúk hatásfoka inkább a 20-30%-os tartományban mozog...
Egy diszkrét kérdés: vagy abban bízol, hogy nem értette volna meg a közönség, vagy nem tudtad ?
Ha én sem értem tökéletesen azt, amiről írok, akkor milyen jogon írok róla? Lehet, hogy csak félrevezetem az olvasót, márpedig ismeretterjesztőnek szánom az írásaimat, nem pedig félrevezetőnek, összezavarónak, felesleges okoskodásnak. Én is mérges vagyok akkor, amikor amúgy széles körben olvasott médiákban zöldségeket írnak / mondanak olyasmiről, amihez egy picit értek. Egy laikus elhiszi, amit ott írnak, és a téves tudás "rögzül" benne.
Van épp elég ostobaság a neten, engem az motivál, hogy az emberek ismeretanyagát bővítsem, így ha legközelebb azt olvassák az Indexen, Origón, Blikkben, akárhol, hogy "Itt az űrtechnikás szuper-lézer!", és ott hosszasan ecsetelik azt, hogy milyen szuper-hiper-megalézert teszteltek már megint laboratóriumban, vagy szerelnek mondjuk az USS Ponce-ra, akkor legyen egy kis fogalma arról, hogy mi is áll a háttérben, milyen kísérletek voltak eddig, és milyen nehézségekkel kell egy ilyen rendszernél számolni, és hogy valójában mondjuk a LaWS 33kW-os teljesítménye mire is elegendő...
Ok, fellengzősen hangzik, tudom...
Sokkal kisebb helyen, sokkal nagyobb energiát lehetne előállítani, és simán eltudnék képzelni így akkora energiájú lézert, amivel városokat lehetne eltiporni, vagy bolygókat. (Star Wars)
Tessék, akkor most kudarcot vallottam.
A cikkben szerepel a hatásfok, és próbáltam rávilágítani, miért fontos annyira. Most vedd a Halálcsillag lézerét, teljesen mindegy, vegyünk egy embertelenül magas teljesítményszintet, mondjuk YottaWattos (1000^8 Watt) lézerünk van, mekkora hatásfokkal is számolhatunk? Mert ha 50%-os hatásfokkal is számolunk, akkor az az energiaszint, amit a célponttal közlünk (és képes egy bolygót elpusztítani), egyben jelentkezik a lövés közben is hőként. Szóval vagy extrém magas hatásfokú lézer- (és energia-)rendszerre van szükségünk, vagy pedig extrém hatásos hűtőberendezésre van szükségünk, hogy a lövés pillanatában keletkező hulladékhő ne vaporizálja el a Halálcsillagunkat.
