Nem fog járulékos torzítást okozni egy IC-s stabilizált tápegység, sem a hangszínt meg nem változtatja.

Ha a táp belső ellenállását ~100Ohm-ról lecsökkented 0,1Ohm-ra akkor nem fog változni a hangkarakter???

Vagyok. Gépész leszek... (2. diploma)
2 probléma is van de ezt már offba írom mert nem hiszem, hogy értik.

Fűtés táp.
Alapvetőleg a fűtés tápnál neked 6.3V-on kell sok áram (e88cc 365-400mA / cső)
Ez megoldható 1 nagyobb 78T05-el vagy 3db sima 7805, de mindenképpen kell 1 vagy 3db borda illetve körítés alkatrészek. Így stabIC-s fűtés táp drágább mint egy nagyon sok kondis CRC táp, de nem csak ez a probléma hanem az is, hogy a stabIC tönkremenetele azt vonja maga után, hogy a csövek nagyobb feszültséget kapnak és ezt ugyan nem lehet hamar észre venni de a megnövekedett 8-9V-os fűtés pikpak letizedeli a cső életét, míg egy huzal ellenállás max átmegy szakadásba azt egyből tudod hogy cseréled de a csövek nem károsodnak.
Tehát Ár( és bonyolultság hiánya) illetve biztonság is a sima fűtés táp mellett szól. (Felvett teljesítményben nem lenne különbség a feszültség különbséget teljesen mindegy, hogy a stabkocká(k) vagy az ellenállás fűti el.)

Nagy feszültségű stabilizált táp:
3 megoldás létezik.
-Csöves diszkrét stabilizált táp (baromi drága legalább annyi lenne mint maga az egész erősítő)

-Diszkrét félvezetős stabilizált táp: Ez már nyákot követel és jó tervezést és elrendezést no meg hűtést.
Itt már lehet spórolni tudna az ember a nagy puffer illetve az induktivitás árán (elméletben), de gyakorlatban itt is biztos, hogy drágábban jönne ki az ember mint azzal amit csináltam (CRLC). És itt megint megjelenik az a tényező, hogy mi történik ha hibás lesz valami? Átmegy rövidzárba a stabilizáló tranzisztor ? (nagyobb stabilizálatlan feszültség > megint rövidebb cső élettartam) Más alkatrész megy rövidzárba, és így leég a trafó ? Nem sajnos a diszkrét tápot olyan jól kéne megtervezni hogy biztonságos effektív és robusztus és megbízható legyen, hogy megint jóval drágábban jönnénk ki a problémából...
És arról még nem beszéltem, hogy az erősítő hangján vajon milyen irányban változtatna egy ilyen táp? Könnyen lehet hogy erőfeszítéseink mellett rosszabb eredményt kapnánk...
Jól lehet itt már nyernénk valószínűleg pár wattot fogyasztásban de itt is a fölösleges feszültséget el kell diszipálni tehát veszteség még mindig van és ugyanakkora trafó mellett ha kimeneten ugyanazt a feszültséget akarjuk mint az alapesetben akkor ugyanannyi feszültséget kell eldiszipálni a passzív táppal is mint az aktívval tehát nem nyersz fogyasztásban...

- IC-s stab táp. Sajnos itt se egyszerű a kérdés. A nagyfeszültség miatt ide már önmagában egy sima eltolt referencia ponttal beállított stabkocka nem használható (ennek több oka is van), ezért mindenképp kell különféle diszkrét kiegészítés, hogy stabIC-t lehessen alkalmazni nagyfeszültségű anódtáphoz. És nagyon komoly diszkrét kiegészítés nélkül 40V-nál nagyobb feszültség különbségre nem is lehet használni stabIC-t!
(A tápomban kb 47V-nyi feszültség esik az R és L elemeken.) Tehát sok diszkrét elemmel való kiegészítés miatt megint elkerülhetetlen a nyák és a jó tervezés, hogy megbízható korrekt táp legyen.
Megint megemlítem, hogy effektivitásban itt sem feltétlen nyersz, sőt...
Tehát ez a változat sem lenne olcsóbb, effektívebb mint a sima CRLC...
De tovább megyek tapasztalatból mondom, hogy szerintem a stabIC-s táp rossz hatással van az erősítő hangjára (fűtés tápban ez még szerintem nem észrevehető). Nem szabad elfelejteni, hogy az erősítő a tápjel modulálásával éri el a feladatát és nem jó táp komoly negatív hatást gyakorol egy profi kapcsolásra is amit nagyon észre lehet venni a zenével.

De számoljunk is egy kicsit az én megoldásommal (A fűtés és anód tápban alkalmazott alkatrészek - természetesen a diódák utáni alkatrészekre gondolok - kb 4000ft voltak ilyen árban biztos nem tudtam volna megcsinálni a 2 tápot stabkockákkal biztonságosra és jóra!)
Az anódtápban az első kondi egy 390uF/400V-os párhuzamosan egy 400nF-os kondival ezután 1800Ohm következik amit egy kis trafó primerje követ (nem mértem de tippre 1-2mH és amit mértem DCn 316Ohm) végül 2000uF/350V-os kondi + egy 400nF-os kondi. Ha átlagosan 33mArms-re számolunk (ennyit számoltam és valóság is nagyon közel van) akkor U és Iripple (táp hullámosságának tényezői) gyakorlatilag nagyon kedvezőek. Uripple 0.5 mV alatti érték... Ilyen kis értéket még a nagyon kis zajú 10-20uV nagyságrendű stabIC-vel is nehéz lenne elérni mivel a többi kiegészítő alkatrész ezt elrontanák.
Skóppal, hogy biztos legyek rá is mértem a terhelt tápegységre (az erősítő 1kHz-es sinusszal volt közel 4Vrms-íg kivezérelve 47Ohm-os terheléssel) A tápegység kimenetén mérhető zaj (nem az 1kHz-es komponens és annak felharmonikusai! ) nem vagy a skópom által alig voltak mérhetőek.

Remélem a leírtak alapján érthető miért is sokkal előnyösebb ez a fajta megoldás

De a kimenőimpedanciája nagyobb a tápodnak. Ez rontja a tranziensviselkedést. Vagy tévedek?

LC-vel a végén? Számolj utána Ha megfelelő a gerjesztése az L-tagnak akkor az nagyon lecsökkenti az Iripple-t így a kimeneti puffer közel stabil feszültségen van (Nincs ripple ingadozás), innentől a kivett áram és nagy kondi ESR-je számít legfőképp a táp belső ellenállásában. (De ezt akkor látnánk igazán ha az egész táphálózat átviteli fűgvényét felírnánk ) Viszont a közelítés elég jól modellezi a valóságot tehát a legutolsó nagy siemens 2000uF-os kondi ESR-je befolyásolja leginkább a tranziens viselkedést. (Ezért van drága siemens kondi ott ami nagyon jó). Innentől kezdve 30-40mA-rel számolva 20-50kHz-ig elég kicsi belső ellenállást kapunk. (10-50 Ohm nagyságrend.)
Olvass bele a könyvbe amit adtam ezek mind jól le vannak írva. (kb 100 oldalon taglalja a tápokat.)