Máris megtetszett.

Köszi a linkeket, elleszek egy darabig velük.

http://englishrussia.com/?p=1019

És viharban milyen szépen mehet !

akkor ezzel túl lehet élni a 2012-es számú esztendőt?

Jah, hallottam már ezekről, azt hozták ki konklúzióként, hogy nem gazdaságos az üzemeltetésük, gyakran meghibásodik, és csak nyugodt vízen lehet használni. Érdekes egy szerkezet az egyszer biztos.

Lenry: Nem én találtam ki, valószínűleg a szervizköltségekre értették, nem a fogyasztásra.

[ Szerkesztve ]

sehogy... 3-3,5 méteres hullámmagasságig biztonságos.

cizoe: ezt a bejegyzést nem is láttam EЯ-n

(#5) area_51: nem gazdaságos? negyedannyi üzemanyagot eszik, mint egy hasonló tolóerejű repülőgép, és 100+ tonnát szállíthat. ja meg 550-nel megy.

[ Szerkesztve ]

Már pár éve olvastam a Kaszpi-tengeri Szörnyről és az ekranoplánokról és már elsőre is nagyon tetszett a járgány. A Balatonon el tudnék döcögni egy ilyennel.

Itt pedig szép képek vannak

épp azon gondolkoztam, hogy ha lennének a Lun-ról normális képek, megpróbálnám lemodellezni... erre idevágsz nekem tíz tucat baromi nagy, minden részletre kiterjedő képet

miért van az, hogy minden überbrutál szovjet fejlesztésű cucc egy lepukkant kültelepen/tengerparton rohad? (Ekranoplán, Burán (OFF)(ez a program is megérne egy bejegyzést)(/OFF), első rakétavetős tengeralattjáró-szovjetunióbüszkesége)

"erre idevágsz nekem tíz tucat baromi nagy, minden részletre kiterjedő képet "

Hát igen. Nincs mit mondanom.

"minden überbrutál szovjet fejlesztésű cucc egy lepukkant kültelepen/tengerparton rohad?"

Minden érték rohad a volt Szovjetúnió területén. Eszméletlen dolgokat hagynak meg az enyészetnek. Én spec. gerjedek erre, iszonyat sok milliót el tudnék herdálni abandoned-kalandtúrákra.. Ha lenne rá keret, persze megfelelő mennyiségű vodka társaságában felkeresném az összes ilyen rohadó csodát.

A modellhez meg hajrá.

[ Szerkesztve ]

egy társad már biztosan lenne személyemben

#12: Csernobil? áh az olyan snassz...

[ Szerkesztve ]

http://dl.dropbox.com/u/2306040/lun_blueprint_sampled.png

sajna pontosabb rajzot nem találtam.

[ Szerkesztve ]

Nem rossz, rácsodálkoztam! Délután elolvasom a leírását.

Jó gép!

Jól értem, hogy egyedül annyi a "gond" vele, hogy csak nyugodt vizeken biztonságos?

igen.
mert csak sík felület fölött tud kialakulni az a légpárna, ami a levegőben tartja
Ground Effect Vehicle

Akkor talán működőképes lehetne egy hibrid repülő/ekranoplán, ami csak akkor repülne, ha nem megfelelőek a terepviszonyok.
Persze kérdés, hogy hol lehetne használni, és megérné-e legyártani?

Tetszetős masina, azért én is elfogadnék egy ilyet húsvétra.
Igaz nincs hang itt, de a videó elég érdekes anélkül is.

Ló úr is megmondta a frankót az ekranoplánokról.

Lenry: Lesz 3D Lun?

lesz, de előtte még van két másik projektem
ez fut most: Nissan 300ZX

utána meg egy középkori város utcáját ütemezem. aztán jöhet a Lun

Ez nagyon szíp.

[ Szerkesztve ]

Lenry, hogy te még az OFF-ban is OFF-olsz....

Valóban nekem is első gondolatom az volt mi van a háborgó tengeren? Pekhe, az van!
De azért tudnék vele gizdulni a Dunán!
Az a google kép meglepett azt gondoltam h egy ritka rövid ideig létezett különleges orosz csoda!

Google Earthben keresd meg ugyanezt a helyet.
ott visszább lehet állítani egy korábbi műhold képre, ahol picit keletebbre, a 3 kör alakú betonplacc mellett áll még egy ekranoplán: egy A-90 Orlyonok

meg a parton 5 légpárnás hajó. érdemes lenne ellátogatni egyszer Kaspysk-ba

egyébként ha jól tudom 5 vagy 6 Orlyonok létezik, meg az 1 darab Luny.
a legjobban a protot, a KM-1-et sajnálom, nagyobb volt, mint a Mrija (Antonov AN-225), de összetört, amikor komolyabban háborgó tengerre vitték ki

[ Szerkesztve ]

Hol akadtál ezekre? Tehát hol láttad ezeket a járműveket először?

kettőt, de könnyebbet.
fogalmam sincs, hogy hol találtam rá, talán YouTube-on böngészgetve...

Kettő is.

Mondjuk én visszamennék 25 évet is, kiváncsi vagyok, hogy milyenek lehettek a lakótelepek, a szocreál épületek újonnan, milyenek voltak a ruhák, autók, emberek, stb (nem Mo.-n, SZU.-ban)...

Hihetetlen, hogy mennyi olyan dolog kerül elő, amiről semmit nem tudtam/tudtunk eddig. És még mennyi ilyen rohadhat raktárakban, föld alatti bázisokon, kikötőkben...

egy nagyon jó, kapcsolódó, angol nyelvű videó

nem tudom ismered-e az englishrussiát

sok érdekes dolgot lehet olvasni, látni, el lehet merülni az oldalon (persze van csomó hülyeség is...
ekranoplan via englishrussia
téma még: [link]
én ilyeneken szoktam elmerengeni:
[link]

[link]

[link]

[link]

prypiat: [link] [link]

kegyetlenek ezek az elhagyatott városok

[ Szerkesztve ]

ismerem, szoktam nézegetni

Modellbe is elfogadnám! Ha már nem parkolhat a hajóállomáson előttünk.

én is örülnék, ha dokkolna egy a Tiszán a csónakkikötőben

ha lesz szólj azt csapatjuk majd hattyas vagy tápé fele (a belvárosnál gondolom a hidak problémát jelentenének)

Ezek a ruszkik tudnak valamit.Azok a gépek még vasból vannak.Van itt még egy gép amit el tudnék képzelni az udvaron: DT-30 [link] , [link] , [link] 710 lóerő és igen az utolsó videón látható hogy a motor vizet nyel,de meg se kottyan neki.Simán kidolgozott magából pár száz litert Ez a típusú motor van a t-72-ben is.50 tonnás tankot egy lájtos gázfröccsel kicibál a gödörből.

[ Szerkesztve ]

Ha már ruszki technika: URAL , URAL és KRAZ

Szép és jó az ekranoplán. Csak több a korlátja és hátránya, mint az előnye.

Gyakorlatilag csak sík terület felett képes repülni. Minimális hullámzást visel el, szárazföld felett meg kis egyenetlenségeket. Emelkedőre már használhatatlan.
A maximális repülési magassága nem haladhatja meg a szárny húrhosszát.
Lassú egy normális repülőgéphez viszonyítva.
Hiába repül alacsonyan, a legegyszerűbb akusztikus és optikai rendszerekkel is felderíthető, akár több ezer kilométerről is (a víz nagyon jól vezeti az alacsony frekvenciás hullámokat).
Ha az emelőerejének akár csak ~10-15%-át elveszti teljesen repképtelenné válik.
Jelentősen magasabb a szerkezet terhelése, mint egy hagyományos repülőgépé, emiatt jóval alacsonyabb a fajlagos élettartama, vagy hasonló élettartam mellett jelentősen nagyobb a szerkezeti tömege (drágábban előállítható).

Mindezek miatt csak aránylag nyugodt időjárású beltengereken alkalmazható. Az Atlanti-óceán felett pl esélytelen lenne használni. Nem véletlen, hogy gyakorlatilag csak az oroszok foglalkoztak komolyabban vele, Ők is alapvetően egy helyen használták a pár legyártott példányt. A cikkben linkelt képen látható példány feladata a rakétahordozás volt, aminek éppen értelme nem sok volt, pont az SSB(N)-ek miatt. Csak ugye a szovjetek több szálon futtatták a témát, mert fogalmuk sem volt róla melyik fog beválni. (Ma már tudják, hogy az SSBN, a legtöbb országban ezt egyből tudták. Kitérőnek csak az SSG(N)-ek voltak (rakéta/robotrepülőgép hordozók), osztályként külön ezt gyakorlatilag csak az oroszok fejlesztették. Az amerikaiak a Halibut-ot gyártották csak erre a feladatra eredendően, a további példányok csak átalakított SSN-ek voltak, illetve a START II szellemében négy Ohio osztályú SSBN került még átalakításra. Az amerikaiak inkább a torpedóvető csövekhez méretezték a robotrepülőgépeiket, majd később az SSN-eket eleve erre szolgáló VLS-ekkel építették).

A Projekt 629 (Golf) nem az első "rakétalövős tengeralattjáró". Eleve a kifejezés is elég érdekes, maradjunk annyiban, hogy ballisztikus rakéta hordozó tengeralattjáró (nemzetközileg elfogadott és használt jelöléssel SSB(N) (az N a nukleáris hajtásúak esetén alkalmazott), franciáknál SNLE, mert ugye ők mindenben különcködnek). Szóval nem az első volt, maximum az első eleve ennek készült tengeralattjáró. Az első ilyen kísérleteket még a németek végezték 1944-ben. A világ első SSB-je az a hat Projekt 611 (Zulu) volt, amiket erre a célra átalakítottak. Voltak persze problémák velük, pl csak a felszínről tudtak rakétát indítani (R-11FM Zemlja, vagy ha jobban tetszik SS-N-1 Scud-A), amelyek tüzelő- és oxidálóanyaggal való feltöltése jó másfél órát vett igénybe, addig a tengeralattjáró bizony igencsak sebezhető volt, mert nem igazán manőverezhetett. A Golf-ok esetén is fennállt ez a korlátozás. Szóval elsők voltak, csak éppen egy kb használhatatlan rendszer, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az R-11FM hatótávolsága kemény 150km volt, szóval a feltöltési procedúrát az potenciális célország orra előtt kellett volna végrehajtani. Az R-13 rendszeresítésével ez valamelyest javult (600km hatótávolság), de a Golf 1966-ig csak a felszínről tudott rakétát indítani, utána rendszeresítették az R-21-et, ami már felszín alól is indítható volt, a hatótávolsága kezdetben 1300km volt, amit egy későbbi fejlesztés során 1650km-re növeltek. A DE hajtás hátrányai viszont végig megmaradtak, szóval SSBN-ként meglehetősen használhatatlan volt a rendszer, pláne a korlátozott rakétamennyiség miatt (3db...). Szóval jó dolog elsőnek lenne, csak jelen esetben értelme nem volt.

Az első már majdnem használható orosz rendszer a Projekt 658 (Hotel) volt (1959), az már legalább megszabadult a DE hajtás korlátaitól, de továbbra is csak három rakétát vitt magával. Azokat már előre feltöltve helyezték el a hajón (a kellően agresszív tüzelő- és oxidálóanyag miatt viszont rövid volt az élettartamuk), de indítani továbbra is csak a felszínről lehetett. A három rakéta indításához 16 percre volt szükség.

Az első valójában is alkalmazható orosz rendszer a Projekt 667A (Yankee) volt, 1968-ban. 16db R-27 Zib, amiket alámerülve is indíthatott, és 2400km volt a hatótávolsága. Viszont továbbra is alacsony élettartamú a folyékony tüzelő- és oxidálóanyag miatt. A szovjetek első szilárd üzemanyagú SLBM-je (Submarine Launched Ballistic Missile) az R-31 volt, ami 1980-ban állt szolgálatba a Projekt 667AM fedélzetén. Viszont annyival nehezebb volt az R-27-nél, hogy a rakéták számát 12-re kellett csökkenteni az egyensúly megőrzése végett.

Az amerikaiak teljesen más utat jártak be. Eleve azzal kezdték, hogy kifejlesztettek egy víz alól is indítható, hosszan tárolható szilárd hajtóanyagú rakétát, ami UGM-27 Polaris néven állt szolgálatba. 1000mi hatótávolság, 13t tömeg, egy hajón elfért belőle 16 db. Az alkalmazott hajótest a Skipjack osztályú SSN-ektől lett átvéve, amibe beletoldották a rakétaszekciót (természetesen egyéb módosításokat is végrehajtottak). És ezt állították rendszerbe 1959-ben, George Washington néven. Majd a további fejlesztések során gyakorlatilag csak javult és növekedett a rendszer kapacitása és harcértéke (az oroszoknál többször is történt visszalépés). Az amerikaiak soha nem adták 16 siló alá hajónként, így épült meg az Ethan Allen (Polaris A-2, módosított Washington test, az SSN-es örökségek teljes eltávolításával, alapból SSBN-nek építve) és a LaFayette osztály is (A James Madison és a Benjamin Franklin osztály nem tekinthetőek önálló osztályoknak, a LaFayette továbbfejlesztett változatai, amelyek leginkább az alkalmazott rakétákban tértek el. A Madison volt az első, amelyik megkapta a Polaris A-3-akat, majd az UGM-73 Poseidon (C3)-okat. Ami az utóbbiban érdekes, hogy minden tekintetben nagyobb volt, mint akár a Polaris A-3, mégsem kellett új hajót tervezni hozz, mert a LaFayette hajóteste eleve jókora rátartással lett megtervezve, a Franklinek közül hat megkapta az UGM-96 Trident I (C4)-öket is, amik a Polaris A-2 tömegének több mint kétszeresét nyomták (32500lb helyett 73070lb)! Az Ohio osztály esetén pedig ugye alapból 24-re növelték a silók számát, és eleve úgy tervezték meg őket, hogy mindenféle átalakítás nélkül képesek legyenek fogadni az UGM-133 Trident II (D5)-öket, amelyek a C4-ek tömegének 1,77x-ét nyomták, emellett 3,2m-rel hosszabbak, az átmérőjük pedig 0,31m-rel nagyobb (a C4 tervezésekor alapvető követelmény volt a méretkompatibilitás a C3-mal).

Szóval az amerikaiak építettek összesen három jelentésen eltérő hajótestet (az Allen azért annyira komolyan nem tért el a Washingtonoktól), míg az oroszok lényegében azonos idő alatt nem kevesebb, mint kilenc félét! Látható, hogy az amerikaiak mennyire a praktikusság irányából közelítették meg a témát. Az oroszoknál szinte semmi sem volt kompatibilis semmivel.

Azt hiszem a végére nem gyengén eltértem a témától...

ezt most így fejből ?

már vártam, hogy mikor találod meg a topikot, és döntöd romba álmaimat szakmaiságoddal
egyébként nem baj, jó tudni, hogy nem az oroszok töketlensége, hanem valóban technikai korlátok vezették az Ekranoplánt zsákutcába.

bár az én elméletem szerint további fejlesztésekkel lehetett volna ebből akármi, hisz nézzük meg, hogy milyen törékeny akármikként indultak az első repülőgépek is

honnan vagy ilyen járatos ezekben a témákban?

[ Szerkesztve ]

A pontos dátumokat és a pontos adatokat azért nem...

Egyébként az egész csak arra irányult, hogy nem elég elsőnek lenni, használható eszköznek is kell lennie. Mert az SSB(N)-es példa is mutatja, hogy mire az amerikaiak rendszerbe állították a George Washington-t, addigra az oroszok már a harmadik osztálynál tartottak. Igaz, hogy a három osztály 37 egysége összesen csak 104 rakétát hordozott (1962-ig építettek ennyit), addigra az amerikaiak az 5+5 GW és EA viszont töredéknyi fenntartási költséggel 160 rakétát hordozott, amelyek ráadásul mind indíthatóak voltak alámerülve, és még a hatótávolságuk is nagyobb volt. 1968-ig a szovjetek egyetlen további SSBN-t sem állítottak szolgálatba, az amerikaiak viszont nem kevesebb mint 31 egységet építettek és állítottak szolgálatba a LaFayette/Madison/Franklin osztályból... Azaz a világ óceánjain potenciálisan lehetett 41 amerikai SSBN 656 rakétával (amelyek közül akkorra már legalább 15 egységen Polaris A-3-ak voltak, amelyek az első MRV SLBM-ek voltak három nukleáris robbanófejjel) lényegében teljesen autonóm módon három hónapig. Ezt nevezték "41 for Freedom"-nak. Fontos feladatuk volt az elrettentésben, ugyanis nagyságrendekkel nehezebben lehetett őket felderíteni, pláne megsemmisíteni, összehasonlítva a szárazföldi silókkal, vagy akár a bombázógépekkel. Szóval az oroszoknak tízszer is meg kellett gondolniuk mit is tesznek. Az Ő tengeralattjáróik nem sokat értek a való életben 1968-ig... Szóval hiába voltak elsők a szovjetek, nem értek vele semmit. És ez többször is előfordult velük. (Pl rengeteg repülőgéptípust bemutattak a mindenféle díszszemléken, amelyek jó részéről kiderült később, hogy csak pár darab épült belőlük.)

Lenry: Hobbi. Van aki kocsmába jár meg buliba, én inkább olvasgatok.

Egyébként az oroszok mindenféle méretben kísérleteztek ekranoplánokkal, még az An-2-nek is volt ilyen változata (sőt kisebb gépeknek is), bár ha minden igaz csak papíron. (Nem tudom ezt linkelte-e már valaki... [link])

Egyébként meg lehetett volna belőle valami, csak nem biztos, hogy megérte volna a ráfordított költségeket.

[ Szerkesztve ]

ez mind ekranoplán?
de ezekből csak a KM-1, az A-90, meg a Luny készült el, ugye?

[ Szerkesztve ]

Akkor látom nem csak én vagyok elvetemült. Mondjuk én a haditechnikának a légi és szárazföldi oldalával foglalkoztam sokat

[ Szerkesztve ]

Ezek készültek el.

HI!

programozd at Magad a vityazra sokkla bulibb:- )))

udv

neduddki

Vityazról én is linkeltem párat kicsit feljebb.Az egy nagyon jól sikerült gép.30 tonna saját és 30 tonnát még vihet bármekkora dzsumbújon át.Csak a lánctalp találjon "fogást" a motor még elmegy vízzel is ismét .Extrém gép még: ZIL ,meg a ZIL Borat a kazah nép favágója egy szakadt Zil-el, megy.Lóg a bele de micsoda tömeget visz Szívesen néznék ezekről egy sorozatot a diszkóverin mert az amerikán loggersz ehhez képest kutyaf@sza

[ Szerkesztve ]