Tapasztalat: konnektorból sosem elég

Anno, mikor összecuccolás előtt álltunk a zurammal, és kiderült, hova, akkor megegyeztünk, hogy még beköltözés előtt két dolgot tuti, meg kell csinálni: tisztasági meszelés, és villanyvezetékek teljes (órától való) újrahúzása rézzel, mert én alumíniumra nem vagyok hajlandó még egy nyomorult kávéfőzőt sem kötni, nemhogy számítógépet Akkor ordenáré mennyiségben helyeztünk el duplakonnektorokat, hogy biztosan elég legyen. Igaz, így is maradt ki terület, ahova utólag nézve jó lett volna, de a többiről megoldottuk
Meg még az is észben volt, hol fog lejönni a szolgáltató netkábele, dedikáltan kapott egy csövet a falba a padlásról (később ugyanezen a csövön lett visszavezetve egy másik kábel a műhelybe, hogy ott is legyen hálózat, mert az ötvenes vályognak van egy határozottan előnyös tulajdonsága hálózati szempontból: fizikai árnyékolás Pedig csak két falon kellett volna átmennie a jelnek, maximum hét méterre)

Bár az is kabaré volt, ahogy megterveztük, hogy melyik bútor hova megy, lemértünk mindent centire pontosan, vagy hatszor lett átrajzolva, de a végén csak töredéke valósult meg A hat év alatt meg már nem is hasonlít az elrendezés, a legutóbbi festéskor (mikor végre sikerült a gázt bevezetni), újabb teljes átrendezésen esett át a lakás

(Idénre a fürdőszoba van betervezve, már egy ideje megvan a csempe és járólap, már csak kivitelezni kell. Mivel rendes vízszigetelést kell még alátenni, így nem egynapos mutatvány, de akkor is meglesz. Hacsak el nem makettozza a zuram az időt, de akkor én állok neki nyári szabadság alatt, és akkor úgyis jön csinálni)

A kecóhoz meg sok boldogságot, vannak dolgok, amik utólag jobban bejönnének, de a lényeg, hogy a tiétek, és többnyire olyan, amilyennek megálmodtátok