"Nekik javasolnám azt, hogy ne próbáljanak egyből leszokni, ha elolvasták vagy meghallgatták a könyvet, de ezt pontosan elmondja benne az író is." - Akkor én szerencsés vagyok, 9 éve sikerült lerakni egyik napról a másikra. Igaz nem sokáig szívtam, 8-8,5 évig.

mi váltotta ki nála, hogy ismét rágyújtson 11 hónap után?
Az, hogy mindig még mindig ízlik. Tudja nagyon jól.

Számomra jelenleg a cigi olyan, mint egy régi szerelem. Vannak szép és rossz emlékek egyaránt, de volt, elmúlt.
Ha tudsz felejteni, le tudsz mondani róla, sosem szeretted igazán. De ez már nem ide tartozik.

Gergosz2: Nem a függőség erős, az ember gyenge. Vagy csak rohadtul nem érdekli.

Először is köszönöm a jókívánságokat!
Másodsorban pedig érdemben most nem reagálnék erre, de a 2. részben ki fogom fejteni az álláspontom erről a leszokás, abbahagyás dologról, mivel pont olyan téma amiről érdemes bővebben írni.

kicsit elgondolkoztam rajta és az is sokat számít , hogy az ember környezetében , baráti körében hányan dohányoznak. Most hogy belegondolok a tág rokonságomba senki sem dohányzik, barátaim közül is 1 de őt is most próbál leszokni mert már egy éve mondom neki hogy le kéne tenni.

Szóval megfelelő motivációval és kellő bíztatással szerintem le lehet szokni egy életre a cigarettáról.

Szóval megfelelő motivációval és kellő bíztatással szerintem le lehet szokni egy életre a cigarettáról.
Le lehet tenni, de nekem ez olyan, mintha valaki azt mondaná, hogy holnaptól nincs csoki. Semmilyen formában. Majd akkor nem gyújtok rá többé, ha már nem ízlik. Tudom, hogy káros, meg drága, meg blabla, de szeretem.
Van, hogy két hétig nem gyújtok rá, mert megfáztam, nem esik jól, stb. Ha megyek valahová, többnyire nem is viszek magammal, mert minek. De ha olyanom van, elszívok egy dobozzal egy este.
Mindennek vannak fokozatai. A dohányzáshoz való hozzáállásnak is. Van, aki kiáll mínusz húszban a hófúvásba rágyújtani, mert már fél órája nem tette. Én nem szívok, ha éhes vagyok, fáradt vagyok, szomjas vagyok, vagy túl kényelmetlen lenne megoldani, hogy rágyújtsak, viszont mindig van otthon egy vagy több doboz. Egy szál cigi nálam a desszert a vacsora után (vagy a valódi desszert után ).

ez a példa is a rendszerből 1-2 dolog kiemelése. jövedéki adó, magyar dohánytermelők és dohánygyárak támogatása, korai halál miatti "nyugdíj-megtakarítás". ezzel szemben áll az egészség, amit nem lehet forintosítani. hogy reggel nem köhögsz, hogy egy kis nátha nem vág földhöz, hogy nem büdös a hajad/ruhád/kocsid/lakásod, hogy nem sárga a fogad.

óránként 10 perc cigiszünet, az 8 óra alatt 1 óra 20 perc, a munkaidő 16%-a. a nem dohányzó ennyivel többet dolgozik (elvben).

mindegy, mindenki döntse el maga, hogy dohányzik-e, amennyiben azt úgy csinálja, hogy mást nem zavar, vagy veszélyeztet.

Engem ezerszer próbáltak már rászoktatni, de sosem sikerült.
Na jó, nem dohányzom, bár néha-néha passzív dohányos vagyok, (sajnos) és előfordult már, úgy kívánom azt az illatot/szagot, vagy mi a franc.

De hála istennek, nem tudok rászokni, pedig egyszer kétszer megfordult már a fejemben.
A cikk oké, várom a 2. részt.

Számomra az volt mindig is a legérdekesebb, amikor látom a sportolókat (nagy részt focistákat), hogy milyen erőnlétük van amellett, hogy cigarettáznak, bezzeg az Én teljesítményem jóval alacsonyabb szinten volt, pedig nem is pöfékeltem . Felnőtt kor közelébe érve kezdett részévé válni az életemnek a cigaretta, nem sokat szívtam, de rendszeresen. Mellette újra elkezdtem sportolni hobbi szinten, azonnal megfordult a fejembe a füstölés elhagyása, de az a heti pár alkalom amikor rágyújtottam, az nekem úgy érzem kellett is, mint valami rituálé. Társaság miatt ritkán gyújtottam rá, jobb szerettem egymagamban, nyugodtan, ülve, lepihenve, elgondolkozva károsítani az egészségem. Egyik este jött rám, hogy a szervezetemnek már kellett a nikotin, de nem gyújtottam rá, majd alig tudtam elaludni az éjszaka. Másnap már úgy voltam vele, hogy semmi több cigaretta, persze 1-2 kivétel akadt. Szilveszter óta semmi füst, szórakozó helyekre betérve pedig hálát adok a dohányzással kapcsolatba hozott rendelettel

engem az szomorít el amikor egy szép lányt rátok rágyújtani

Ez is ember- és kultúrafüggő.
Amíg dohányoztam a munkahelyen, addig mindig annyival is tovább maradtam benn. Önszántamból.
Ma már nem dohányzom a munkahelyen (szintén önszántamból), pedig hétvégén elmegy napi 1 doboz. És még csak nem is gondolok rá meló közben.

Ennek annyi lenne a lényege, hogy divat szidni a paraszt dohányosokat. Ez téves.
Az emberek a parasztok. A paraszt dohányos valószínűleg szintén paraszt autós. Paraszt módon szemetel, ésatöbbi.

Gergosz2
Inkább örülj neki. Aki cigit szív, mást is szív

[ Szerkesztve ]

inkább csak mást szívjon és abból is egy fajtát

Gratulálok az elhatározásodhoz!
Elég nehéz leszokni erről a drogról.

Azért pedig hatalmas pirospont, hogy őszintén írsz róla és nem próbálod meg takargatni a nyilvánvalót. Sajnos túl kevés az ilyen egyenes ember.

"Főként egymás szemében akartunk nagyobbnak látszani, mert nem hiszem, hogy bárki az íze miatt szívta volna, mert mondjuk ki: az szar volt.
Néha még köhintettünk is egyet-egyet, de csak úgy hogy nagyon ne vegyék észre a többiek vagy valami kifogást keresve, hogy tegnap kicsit megfáztam. Igen, hát hogyne. De elvoltunk, mi, a „keménymag”. Akik pedig nem cigiztek, hogy tartozhatnának hozzánk?!"

Sajnos az emberek döntő többsége emiatt kezd el cigizni.

Gratulálok, remélem továbbra sem fogsz rágyújtani.

Ilyenkor elképzelem, én hogyan szoknék le pl a csokiról. (egyéb káros(?) szenvedélyem nincsen ) Nem lenne egyszerű. Szenvednék mint a dög, az biztos. Cigiről még gondolom sokkal nehezebb. Pedig meg kéne lépnie minden dohányosnak. Remélem tovább emelkedik a cigi ára!!

Januárban volt egy éve, hogy leszoktam. 17 éves koromtól dohányoztam, egészen tavalyig. (most 31 vagyok)
Mi az oka, hogy leszoktam?
Előszór a barátnőm mindig mondogatta, hogy tegyem már le.=>Barátnőnek és családnak öröm-és magamnak is
Másodszor én is akartam, mert hízni szerettem volna.=>63 ról 73 kg ra
Harmadszor a pénz sem elhanyagolható (+15 k) =>a pénz mindig jól jön!

Remélem nem szokom vissza, és remélem , hogy még sokan leszoknak. A cigizés elfüstölt pénz, és ennél már csak az idegesítőbb, hogy valakik nagyon meggazdagodnak mások halálán!Tudom drasztikus kijelentés, de ez az igazság.
Nem mondom, hogy aki 1x rágyújt az mindig dohányozni fog, és azt sem mondom, hogy ne tegye! De ha tudja és akarja akkor tegye le, mert mindenkinek csak egy élete van!

[ Szerkesztve ]

Grat. az elhatározáshoz, ennyi idő már nagyon szép, én is évekig szívtam és rohadtul szenvedtem, mikor abbahagytam kb. 2 hónapig és el sem tudtam képzelni, hogy hogy lehet rágyújtás nélkül értelmes tevékenységekbe belefogni! Ez volt már több mint 2 éve, és most is gondolok rá, de azonnal eszembe jut, hogy de jó, hogy nem kell azon parázni, hogy hol tudok cigit,meg tüzet venni, és már el is múlik. A módszerek tényleg mások, az én módszerem az volt, hogy a cigi árán többek közt hardvereket, új telót vettem, vagy más hasonlókal "ajándékoztam" meg magam.

[ Szerkesztve ]

Na, ez egy igazán jó írás.

Én már lassan 10 éve dohányzok. Volt egy korszakom, hogy napi másfél 2 doboz arany marbi. De az elmúlt. Most már csak azért szívok, mert szeretek cigizni. Jelen pillanatban arany marbi touch-ot szívok, és van, hogy 1, másfél hétig kitart. Van, hogy egy hétig rá sem gyújtok. Ha iszok, akkor is max 3-4 szál megy el egy éjszaka alatt. Régen egy doboz is kevés volt. Jah, hogy miért szívok kevesebbet? Nem tudom megmagyarázni. Pedig szerencsére nem köhögök, sportolni sportolok, úszásnál vettem észre, hogy mikor kevesebbet szívtam, hatalmasat ugrott a tüdő kapacitásom.

Van elektormos cigim is. (EgoT/EgoVV + Helix) 0mg-os löttyel szívom, imádom a füstjét. Kávé mellé is már csak ilyet szívok. Így legalább jobban ki bírom élvezni a kávé ízét.

Őszintén, nem akarok a cigiről leszokni. Most, hogy már ilyen keveset szívok, talán könnyebben is letudnám tenni, de mégis az egy jó érzés nekem, mikor nyugodtan leülhetek, s rágyújthatok egy szálra.

A törvénynek meg tényleg örülök, mert én sem nagyon bírom elviselni az erős cigiszagot a szórakozó helyeken...

Na, most megyek is és az elektromosból elszívok pár slukkot

Egy fajtát? Feketét? Fehéret? Tarkát?

Vegadog: de jó, hogy nem kell azon parázni, hogy hol tudok cigit,meg tüzet venni
Sosem paráztam ezen. 0-24es benzinkutak mindenhol vannak

Pistiboy88: Volt egy korszakom, hogy napi másfél 2 doboz arany marbi. De az elmúlt. Most már csak azért szívok, mert szeretek cigizni. Jelen pillanatban arany marbi touch-ot szívok, és van, hogy 1, másfél hétig kitart. Van, hogy egy hétig rá sem gyújtok. Ha iszok, akkor is max 3-4 szál megy el egy éjszaka alatt. Régen egy doboz is kevés volt.
Ugyanez volt/van velem is, csak én soha nem szívtam aranyat. Gimis korom óta piros marlboro-t szívok. Tizenévesen napi két dobozzal is elpattintottam, aztán elmentem egyetemre és valahogy alábbhagyott ez a dolog. Viszont én soha nem törekedtem rá, soha nem határoztam el, hogy márpedig ritkábban gyújtok rá. Egyszerűen csak ez lett belőle. Szerintem csak elkényelmesedtem és nem szeretek szívni, hogy szívhassak

[ Szerkesztve ]

Én is gratulálok az elhatározásodhoz és a kitartásodhoz!!
Én napi 1,5 (szolgálatban 4) doboz után tettem le(már 11 éve),szóval tudom min mentél keresztűl.
A nehezén már túl vagy,mostmár csak a visszaszokás ördögét kell magadtól távoltartani.
Még egy-két évig kisérteni fog de aztán eltünik örökre.
Csak így tovább!!
Kitartás!!

Üdv!