Ha nem erne le a foldre az elektromagneses sugarzasa, nem lehetne hasznalni. Nem az az elektroszmog amit erzel, hanem az amit nem, de megis lehet hatasa rad, vagy mas elolenyre. Most a szakertok, tudosok tobbsegenek fingja nincs arrol, hogy barminek mik lehetnek a hosszabb tavu hatasai. Mindenre adnak engedelyt, aztan majd 50-100 ev mulva kiderul, hogy sit happened.

Akkor ennyi erővel bármit, ami fenn van (akár mesterséges, akár természetes) űrszemétnek lehetne nevezni, de nem nevezik annak, te se tedd. Amíg teszi a dolgát, addig műhold, amikor irányíthatanul sodródik, akkor űrszemét. Nevezzük annak, ami, és akkor nem kell felesleges szemantikai vitákba bonyolódni.
A tájfotósok munkáját meg a szélerőművek (meg a távvezetékek, meg a kémények, meg az épületek) teszik tönkre, tiltsuk akkor be ezeket?

"48 cm átmérőjű parabolaantennákkal" .
Nem parabola. Pl nem látszik vevőfej és azt tartó kar.
"Fázisvezérelt antennarács"
https://en.wikipedia.org/wiki/Starlink#User_terminals
https://en.wikipedia.org/wiki/Phased_array
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1zisvez%C3%A9relt_antennar%C3%A1cs

Akkor költözz barlangba, hogy 100 év múlva is egészségesen élj Biztos a kommentjeidet is postán küldöd el a prohardverhez.

A technológia fejlődik, de hogy jó irányba-e, azt az utókor dönti el.

[ Szerkesztve ]

Detto. Viszont csillagaszkent nem orulok a tobb ezer muholdnak.

Musknak ez főleg pénzcsináló project a Mars misszióhoz. Bár meghajlok előtte, véleményem szerint az elmúlt évtizedek (sőt..) egyik legnagyobb innovátora (remélem van ilyen szó). Mondhatnám hogy mondjuk jobb lenne ha minden erőforrást az elektromos autózásra és energetikai problémák megoldására fordítana. De már így is többet tett le az asztalra autózás téren, mint bárki a világon valaha.
Na ennyiből jó hogy nem fér bele az időmbe a csillagászat mint hobbi, mert most biztos bosszankodnék

Vannak projektjei amik tenyleg a jovobe mutatnak, mint a Space X, Hiperloop, vagy a napelemek es Powerwall, de a Tesla mar inkabb csak jatekszer gazdagok szamara semi-luxus e-auto.

Ez a Starlink meg a Mad-Max autoja kifejezetten valami scifi-distopiabol vett megaloman otlet. Remelem az az auto sosem kap engedelyt Europaban.

"Remelem az az auto sosem kap engedelyt Europaban."
Ez a remenyed valora fog valni, mivel tervben sincs az exportja usakian kivul barhova.

A sok szarja már most jelentős részt kitakar az égboltból

(Az "égbolt", ahol a Starlinkek vannak, kb. 510 millió négyzetkilométer. 42 ezer műholddal ez egy műhold / tizenkétezer négyzetkilométer, vagyis olyan sűrűségről beszélünk, ahol a komplett Magyarországra esik nem egészen nyolc darab műhold, amiknek darabja kb. 30 négyzetméter.

Jelentős rész, az

[ Szerkesztve ]

Jo kerdes, gondolom megvenni vegulis megveheted. Rendszama mondjuk nem lesz, elvileg ez nincs is tervben, nem is lehetne a jelen (vagy ahhoz kozeli) formajaban engedelyeztetni kozutra EU-ban. De ha mondjuk van egy rohadt nagy folded, ahol jol jonne, de kozutra nem megy ki, vegulis miert ne.
Mas tippem nincs, plane hogy ez mar nem egyszer el is hangzott, tobbek kozott konkretan Musk szajabol is, hogy usa-n kivul nem nagyon van tervuk vele.

A Starlink Mbps és ping tekintetében csak visszafogott lelkesedésre van okunk. Ha egy műholdon csak 2 terminál lóg (felhasználó+szolgáltató) annak nyilván a legjobb felhasználói élményben lesz része. Ha már van 200 terminál, akkor a sávszélességet lehet 200-zal osztani. Ha a jelnek 10 műholdat kell ugrani akkor azt a pinghez hozzá kell adni.
Föld felszíne: 510072000km^2; legvadabb Starlink terv szerinti műholdszám: 42000;
A Föld felszíne adatot korrigálom, mivel valószínű a műholdak pályáit optimalizálni fogják igény szerint. Legyen csak tizede a teljes Föld felszínnek amivel számolok: 51007200 km^2.
51007200 km^2 / 42000 = 1 214 km^2 jut egy műholdra. Ez kb. Zala megye egyharmada. És a korrekció miatt a becslés nagyon jóindulatú.

A másik dolog, hogy a műhold-műhold közötti lézerkommunikációra képes első darabokat még csak mostanában lőtték fel (szégyenlem, de nem találtam a forrásomat, úgyhogy ez utóbbi nem biztos). Ezekre vonatkozó késleltetési adatot még nem találtam. Pl.: mi van, ha 18 műholdat kell ugrani a jelnek? Van a fórumon, aki közelebbről ismer (elektronikus-> optikai-> elektronikus-> optikai)x9 rendszereket?

Ha hosszútávon kihoznak egy adag műholdat 10 millió $ / 60 műholdból, akkor a teljes hálózat kerül majd 7 milliárd dollárba. Itt megint csak nagyon jóindulatúan becsültem, mert a Falcon 9-el kb 50 millióért árulnak egy utat (Cost per launch Reused: US$50 million ) + a műholdak + terminálok gyártási költségét nagyvonalúan figyelmen kívül hagytam. Tegyük fel hogy 10 évig tart egy műhold szolgálati ideje. 60 millió dollárt kellene beszedniük havonta (de inkább 600-at), hogy a dolog kapcsán szóba hozható legyen a fenntarthatóság. Ez mondjuk 600 000 felhasználót jelent, aki hajlandó havi 100 dollárt fizetni 11/5 Mbps - 60/18 Mbps internetért vagy 6 millió felhasználó, aki 10 dollárt fizetne 1/0,5 Mbps - 6/1,8 Mbs internetért. Ez így egész életképesnek tűnik. Csakhogy 10 milliós költséget feltételeztem 60 műholdanként. A cég saját becslését (300*60/10milliárd) alapul véve legalább 23 milliárd dollárba kerülne, nem 7-be. Vagyis minimum 30-50 $/hó 1/0,5 Mbps - 6/1,8 Mbs internetért.
Gyanítom, hogy nem egyszerű havi díjas lesz és nem vérpistike fog rajta jútyúb videókat feltölteni. Viszont vérpistike first person shooter latency problémájának megoldásában szerepe lehet, ha a szoftverek és internet szolgáltatók is ki tudják szűrni a játékvezérlő jeleket és át tudják terelni Starlink-re, esetleg vérpistikénél a saját starlink terminálra mondjuk 5 kbps terjedelemben. Ez utóbbi megoldásra vérpistike mellett még lehet, hogy én is vevő lennék kb havi 5 $ magasságban, ha működik és ha hatékony.

"aki 10 dollárt fizetne 1/0,5 Mbps - 6/1,8 Mbs internetért"
Ilyenbol rengeteg van meg nyugaton is, nemhogy az egesz vilagon.
£10 (nem dollar!), 6/1,5Mbit-es atlagos sebessegert igy tippre csak Londonban lenne vagy 100-200.000 elofizeto... Mas dolog, hogy ilyen suruseg mellett az En tippem az, hogy leterdelne az egesz a francba, de varjuk ki a veget.
Plusz tegyuk hozza, hogy pl katonai felhasznalasnal egy globalis, kis kesleltetesu, akar ISDN/katona sebessegu internetnek is olyan jelentosege lehet, hogy kamionnal boritja bele a penzt a katonasag, csak legyen. Igazabol par NATO hadseregnek szolgaltat globalisan, mar abbol bejohet az uzemelesi koltseg egy eleg nagy szazaleka.

Plusz mindenfele hajok, repulok, tanyak, hegyi/eldugott helyen elo nepek, stb. Hidd el, nem ugy csinaljak ezt, hogy Musk egyszer arra ebredt, hogy nem log a fonok se balra, se jobbra, hanem pont be van kozepelve, es ettol ugy megihletodott, hogy felkialtott, hogy "B@szki, muholdas internet!" es azota ontik bele a penzt. Vegig lett ez gondolva, iszonyatos, mennyi penz van benne.

A számításod jó, de...
Miért csak a földfelszín területének tizedével számolsz? Inkább többel kellene számolni, mert kb 500 km magasan egy nagyobb felületű gömbről beszélünk (és feltételezzük, hogy ezek egymástól egyenlő távolságra oszlanak szét).

"Ha hosszútávon kihoznak egy adag műholdat 10 millió $ / 60 műholdból, akkor a teljes hálózat kerül majd 7 milliárd dollárba."

Azért azt számoljuk hozzá, hogy a Starlink műholdak mellett szokott lenni még 1-2 potyautas műhold is, amikért valamelyik megbízó fizet, így a fajlagos kilövési költségegyenleg kisebb, mert nem tisztán csak a saját terméküket lövik fel, hanem valaki "helypénzt" is fizet nekik, hogy az ő termékük is beférjen. Azaz a kilövés ára ugyan fix, de jelentkezik mellette bevétel, ráadásul a saját termékük kilövési díját nem kereskedelmi áron kell számolni.

Továbbá vannak pontosnak tűnő áraink is:
"During a 2015 speech, Musk suggested it could come at a steep price. The CEO floated the idea of a figure somewhere around $100 and $300.
That means, all in all, Starlink could launch for somewhere around the $80 per month mark, plus an extra $100 to $300 for installation costs."

Tehát kb 80$ havonta, továbbá egyszeri 100-300$ telepítési költség.

[ Szerkesztve ]

nagy területen üzleti alapon szolgáltasson állami támogatással az USA területén

Csodás megfogalmazás a kapitalizmus fellegvárából, Musk pedig a self made man példája.