Gyakran érzem én is így, hogy egyedül vagyok, és gyakran látom a tavat is, hiszen itt nőttem fel. Ezekben a pillanatokban szerintem nem is lehet nem egyedül lenni. Itt az az emelkedett, gyönyörű állapot az emberen belül jön létre, akár egy istenépmeny. Valami ilyesmi oka van annak, hogy szeretem a hosszú sétákat is. Leválhatsz a saját sorsodról pár órára, teljes béke vehet körül. Most nincs motorom éppen ami üzemképes, de azt is pont ezért szeretem.