Alapvetően tetszett volna, de nekem az a "könyvespolcos-sztori" kicsit már erős volt.. :/.

Jó film. Teljesen átjött a mondanivalója: Anne Hathaway dögös csaj.

Hiába az egyik legjobb színésznő a műfajban, a film nekem csak egy zavaros játékdemo. Egyetlen erénye, hogy rövid.

Elhiszem. A Netflixnél is működik nagyon az eladjuk a szart nagy nevekkel. Az átlag nézői felbontás itt tart és ennyi: nem értékel vagy súlyoz elemekre bontva, elég, ha egyvalami eltelíti, akkor már az egész "jó". No de mi a véleményetek a Da Vinci kódról? Arra akarok kilyukadni, hogy egy ideje általános rinyaképlet már, hogy nehéz átjutni a tű fokán/nem rentábilis a kiadása sok műnek papíron, közben meg ha betérsz egy könyvesboltba mindenfélével tele, fércmű is akad szép számmal. Mégis van működő piac, csak a szájízben nem tud osztozni mindenki.

Nekem annyira nem jött be. Az alap koncepció nem lenne rossz, de engem ott elvesztett, amikor csak úgy belerepültek a fekete lyukba.
Sokszor úgy adják elő, hogy akkora jelentőségű film, mint a 2001 Űrodüsszeia. Szerintem nem. A könyvespolcos részt már nem tudtam komolyan venni.
És ja, Anne Hathaway...

Ahogy korábban írtam, nekem Fekete István már pici gyerekként esti mese volt. Ami meghatározó, az a Téli Berek. Még nem voltam iskolás és az után magyarázta el apám, hogy mi a halál. Talán ezért nem félek a haláltól és tartom az élet részének.

#36 Somatom
+ Meggyi001
Azok a gyerekes vackok nekem is kimaradtak, de Tarzan megvolt. Most is itt van a polcon közel 20 Tarzan könyv. Mondjuk tényleg az első 5-6 ami jó (volt gyerekként, szerintem már gagyinak minősíteném).
Viszont Edgar Rice Burroughs nem a Tarzannal, hanem a Mars sorozattal alkotott igazán nagyot. Az első könyvből filmet is csináltak [John Carter 2012], ami ugyan bukás volt, de szerintem csak azért mert senki sem ismerte és nem tudták hova tenni.

Amúgy a Mézga Aladár Különös kalandjai is itt van a polcon. 1974-es, gondolom első kiadás.