oké, másodszor játszod el hogy olyasmiben próbálsz kioktatni amiben töknyilvánvalóan lényegesen korlátozottabbak az ismereteid az enyémnél. most már kezd egy kicsit bosszantani. nem lenne ezzel baj ha nem f*szságokra javítanád amit leírok.

gőztenziót írtam, nem véletlenül. szilárd anyagoknak is van gőztenziója, ez a szublimáció során az egykomponensű rendszerben adott hőmérsékleten a szilárd fázis felett a gáztér nyomása, teljesen analóg a folyadék-gáz fázisátmenettel. (ha a gáztér többkomponensű akkor nyilván a szilárd anyag gőzének parciális nyomása lesz ez, de ugye ez tulajdonképpen lényegtelen) értelemszerűen egy nyitott rendszerben adot hőmérsékleten a gőztenzió lesz a szublimáció sebességének fő meghatározó paramétere, a másik a gázfázis cseréjének térfogatárama, praktikusan a szellőzés. (ha nem lenne teljesen egyértelmű, ez azért van, mert a kétfázisú rendszer igyekszik a saját egyensúlyát fenntartani mint minden ilyen, azzal viszont hogy a gázfázisból a szellőzés folyamatosan eltávolítja a vízgőzt azzal az egyensúly eltolódik a kondenzált > gáz fázisátmenet felé, ugyanis mindkét folyamat ugyanolyan intenzitással menne végbe, csak a gőztérből fogy az anyag)

gőzről akkor beszélünk ha az anyag gázfázisban a kritikus hőmérséklete alatt van, azaz a nyomás növelésével cseppfolyósítható, ez a víznél 374 °C környékén van és semmi köze az egy atmoszféra nyomáson lévő forráspontjához (ami ugye adott nyomáson az a hőmérsékleti pont ami felett a gőztenzió túllépi a rendszer nyomását, ergo a teljes kondenzált fázis elkezd gázfázisba lépni, nem csak a határfelület, ezt látjuk forrásként és a fázisdiagramon ez a határvonal van a folydék és gáz mezők között).

javaslom tanulmányozd a víz fázisdiagramját illetve a többfázisú egykomponensű rendszerek fizikáját, valamint és mélázz el rajta hogy megéri-e bohócot csinálnod magadból azzal hogy okoskodsz egy olyan kérdésben amiről igencsak felszínes a tájékozottságod.

[ Szerkesztve ]