Az 5 db Alliance IC bár valóban CMOS technológiával készült SRAM IC, de azok a cache memória a proci részére.
Az a bizonyos CMOS memória ezen a modern lapon már nem látható, a chipsetbe van integrálva. Eredetileg egy Motorola MC146818 (vagy azzal kompatibilis) IC, amely összesen 64 bájt memóriát tartalmaz, ennek egy része az automatikusan frissülő dátum/idő, a maradék szabadon felhasználható. Ezt használták fel az IBM/AT-nél a beállítások tárolására. Ekkor még ez volt az egyetlen CMOS memória a gépben, így sokáig CMOS SETUP néven futott az ezek beállítására szolgáló program, így ragadt meg a köztudatban, hogy a CMOS = BIOS beállítások.
Az eredeti Motorola IC-nek később kijöttek továbbfejlesztett változatai, 128 bájtos memóriával, illetve az elemmel és órajel generátorral egybeépített változatai, pl a jól ismert Dallas "kockák". Ezek még Pentium alaplapokon is előfordultak, aztán vált elterjedté, a CR2032-es megoldás, aminél minden más a chipsetbe van integrálva.

És mindezzel egy idős a CMOS Rest jumper is! Ami ott van a képen látható alaplapon, az a 4 tű, ott kicsivel az aksi felett!
Normál állapotban a középső kettőn pihen a jumper *, a törléshez pedig az egyik szélső pozícióba kell átrakni (ha nincs meg az alaplap leírás, akkor kipróbálja mindkettőt az ember ). Két szélső lábra köthető külső elem, anno lehetett kapni tartót ceruzaelemekhez, amit rá lehetett kötni az alaplapra, ha megdöglött az alaplapi aksi.
Amikor áttértek a CR2032-es megoldásra, onnantól nem volt szükség külső elem csatlakoztatására, ekkor változott a ma ismert 3/2 tűs formájúra a CMOS Reset jumper.

* egyes alaplapoknál nem tölti az aksit, ha nincs ott középen a jumper

Szóval teljesen felesleges volt az aksit levágni a jelszó törléshez, csak használni kellett volna jumpert
Persze ettől függetlenül egy ilyen régi aksi megérett a kukázásra, még ha a képen látható GP nem is annyira szétfolyós mint a hírhedt Varták.