Szép leírás, visszaidézi a középiskolai emlékeket 
Grat! 
üzenetek
hozzászólások
Arra gondoltam, hogy a végén majd lesz egy plusz oldal, ami amolyan kérdezz/felelek. Ha valakinek olyan kérdése lenne, ami "közérdekű", oda teszem fel.
Teljesen jó. Minden, amit tudni szerettél volna az opampokról, de sohasem merted megkérdezni 
ferike123
(csendes tag)
Nagyon szép leírás gratulálok hozzá,tömör,lényegretörő,még mi sem tenultuk ilyen komoly szinten köszönöm szépen 
köszi a leírást!
hcl: jaja, teljesen érthető és kompakt.
[ Szerkesztve ]
én nem szerettem a logaritmikus hangerőszabályzókat, mert sosem sikerült olyat gyártani, ahol a két oldal szimmetrikus, ezért mászkált a hang. én mindig lineárist raktam be, mert az, hogy a tekerés mértéke változó, nem zavart ennyire.
Az 5. ábra alatti néhány "védekezés" nem teljesen pontos, sőt úgy egészében a számítás sem korrekt. A számítás azt feltételezi, hogy végtelen nagy impedanciával van meghajtva a bemenet, tehát nincs a bemenetre semmi kapcsolva.
Nem csak fet bemenetű opamp-nek van kis bias-a.
az R3-R4 kompenzáció nem veszi figyelembe az offset áramokat. Amennyiben olyan opamp-al állunk szemben, aminek az offset-je nagyobb mint a bias-ja (vagy negatív bias-ja is lehet) akkor még rontottunk is a helyzeten. Itt nem érvényesek a régi tankönyvek, azok elavultak, a bemeneti stuktúrák fejlődése miatt.
Gondolom csak bemutató jelleggel tervezel fejhallgatóerősítőt egy szem opával, mert sok értelme igazából nincs így...
Minimum egy TPA6120, de leginkább valami komolyabb kapcsolás, mondjuk a heed canamp klón.
Hadd csatlakozzam az előttem szólókhoz, jó írás.
Üdv,
J
Helló.
"...A számítás azt feltételezi, hogy végtelen nagy impedanciával van meghajtva a bemenet..."
Az ábrán látható, hogy nincs a bemenetre kapcsolva semmi, hogy a jelenséget egyszerűen tudjam ismertetni. (Ne legyenek zavaró alkatrészek.) Tehát ezért igaz amit leírtam.
Viszont egy teljes kapcsolásnál, (amit később meg is találsz), a bemeneten van egy DC-t leválasztó kondenzátor, ami viszont végtelen impedanciájú meghajtás DC jelre. Vagyis akkor megintcsak igaz, hogy az 1MOhmon jelentős feszültség esik.
Nem akartam abba a hibába esni, hogy az összes spéci opampot is itt ismertessem, mert akkor követhetetlen lenne az írás. Szinte csak a kivételekről szólna és elveszne a lényeg. Az opampok 99%-ra ez igaz, amit írtam.
Üdv.
Az, hogy füles erősítőt tervezek, csak azért van, hogy a főbb számításokon végig tudjam vinni az olvasót, de mégis legyen egy kis kihívás.
És mint látod, ez még csak a félút a végleges megoldáshoz.
A canamp nagyon jó kis erősítő, de mégiscsak 30 éves konstrukció, megvannak a bajai.
A TPA6120 pedig egy kész füles erősítő, azt csak ki kell kopizni a pdf-jéből. Alig lenne mit tervezni.
Nekem már kész van a terv 99%-ban. De nem akarok előre szaladni.
Precíz oktató anyag kiváló minőségben! Grat Hamar ráébresztett, hogy mi mindent felejtettem el... Várom a következőt!
Grat.
Jó szemléltető írás.
Kérdésem, hogy miért a bementen van a potméter (Gain), miért nem a kimeneten (Master, Volume)?
Szemléltetés nincs értekek.
A valódi kimenet a potméter.
[ Szerkesztve ]
Ennek nagyon sok oka van 
remélem valaki hosszan megmagyarázza majd neked
Ez most egy konkrét megoldás, vagy csak úgy általánosságban kérdezed?
Általánosan és konkrétan így is megoldható lenne.?
#58984960
(aktív tag)
Szia!
Először is nagyon szép munka. Másodszor pedig jó volt felidézni a régi szép időket amikor még az iskolában tanították ezeket. Kimondottan részletesen és szép ábrákkal ismerteted. Szóvak csak így tovább! Tartalmas kis írás kezdőknek és haladóknak 
.
István
[ Szerkesztve ]
Ezzel a megoldással a minimális kimenőjel megegyezik a bemenőjellel. Vagyis nem tudsz nullára leszabályozni.
Másrészt poti-függő és potiállás-függő lesz a kimeneti impedancia. Nem biztos, hogy egészséges. Pl beteszel egy 50k-s potit, a kimenő impedancia 12,5k lesz középállásban.
A potiknak elég nagy a szórása: eltérő erősítése lesz a 2 csatornának, ha sztereó a cucc.
Az IC-t túlvezérelheti a bemenő jel, nem tudod visszafogni.
De, bizonyos esetekben használható. Pl balansznak.
[ Szerkesztve ]
Nézd el neki sok alap ismerete hiányzik és nem lát át dolgokat de "legozni" szeret
darvinya:
Lényeg , ha amit mondtál a "kimenet" =/= gain
Tehát ha kimeneten a visszacsatoló ágban van a poti ahogy linkelted akkor mit kapsz?
Változtatod a kapcsolás erősítését és a kimeneti ellenállást . Na most ez még ideális végtelen terhelés mellett is nagy frekvenciafüggő problémákat okozhat. ILYET NEM TESZÜNK (hirtelen extrém eset se jut az eszembe ahol esetleg példa lehet ilyenre.)
Bemeneten poti jó mert a terhelés számára legrosszabb esetben ha poti elmegy abba a végállásba hogy a közepe "lent" van akkor is a terhelés max poti ellenállást kap és a bemenet csak gnd-re van kötve, másik eset pedig a jelútban a forrás jele és a gnd között csak egy 20-50-100k ellenállás van és a bemenet ezt látja párhuzamosan az erősítő bemeneti ellenállásával. (ez is okoz frekvenciafüggő problémákat de több nagyságrenddel kisebbet mint a másik eset.)
Lehet kimeneten poti HA:
- NEM a visszacsatoló ágban van csak a kimeneten pl egyik preamp után rakott végfok potija.
OHH megelőztek
[ Szerkesztve ]
Köszönöm.
De, bizonyos esetekben használható. Pl balansznak.
Ilyenre is kitérsz a következőben, vagy egy másik írásban?
Tetszett az írás!
Nekem is középiskolás éveimet idézi az írás.
Akkor mindenki a frissen megszerzett tudással
erősítőt épített.
Jó kis időszak volt. Mi pénzt otthagytunk a párba válogatott
alkatrészekért a helyi kereskedőnél.
Sok mindenre kitérek még majd. De a végét még én sem látom. A következő rész viszont már fejben összeállt. (kb.) Saját magamnak fogok generálni problémákat (mint ahogy eddig is) és megpróbálom áthidalni őket.
mert a megtermelt lóerőket nem a potin akarod elfűteni. egy diszkóban jól jöhet hangulatvilágításnak a vörösen izzó poti, de egyébként ez nem életcél.
másrészt ha a kimeneti pontot szabályzod, mekkora impedanciához kell illeszteni a kimenetedet?
Gondolom link lesz a folytatáshoz a mostani végén.?
Szép tartalmas leírás, ám ha valaki ezt nem tanulja akkor helyettesítő képek nélkül szerintem a második oldal környékén levette az arcát.
Örülök neki, hogy pl. a Miller-Effektust nem kezdted el bizonyítani a komplex egyenlettel. Tetszett nekem mindig is ez a "fogadd el hogy így van" elv.
[ Szerkesztve ]
Ha komolyan veszi a témát, előbb-utóbb úgyis találkozik velük.
Nagyon jó lett Linkeltem is az írást a másodéveseknek, vizsga előtti átnézésre tökéletes.
Köszönöm
pushalias
(addikt)
Csak reméltem az elején, hogy előkerül legalább egy TL071/72, mert a 741-es az már 20 éve is szégyen volt.
És még ma sem tünt el egyes lebuj helyek van is ára a 741-esnek 
mert a tl071 nem szégyen? mondjuk egy ne 5532 vagy egy lf356 mellett?
priti
(addikt)
Néddamindenitneki
Jó választás a fülhallgató erősítő. Ezek az erősítős próbálkozások általában addig nem véreznek el, amíg elemről megy és megvan a komplett kapcsolási rajz meg az előre elkészített nyák és csak legózni kell.
Aztán később, amikor megvolt a felbátorodás (ezen) és jön a két mono quad-ból gyúrt sztereo dög ami csücsül egy szépséges toroidon "szóljon nagyot" jeligére, akkor már kiderül, hogy zaj is van és baj is van.
Persze a kivétel erősítő és nem szabály. 
Még így is rontanom kellet a 741-est. Egy jó opampon mit lehetne bemutatni? Azt hinné mindenki, hogy mindegyik opamp olyan.
Pffujj de úúúttállttam. Főleg a toroidot megtekerni hozzájuk...
Az 1. ábrán a T1 kollektoráról hiányzik egy ellenállás. (Aminek az értéke az ábra szerinti kapcsolásnál megegyezik az R1-gyel, de ez nem lényeges.) Enélkül nem folyhat azonos áram a T1 és a T2 tranyón.
A logaritmikus potihoz hozzátehetnéd, hogy csak az emberi hallásgörbe szerint azonos a hangerőváltozás, nem természeti törvényről van szó. (amikor Pataki Attila az UFÓknak zenél, nem biztos, hogy ilyen potikat használnak a keverőben. És az OPAkat sem mindig audio jelhez használják, illetve lehet olyan speciális szabályzási igény is, amikor nem ez az optimális választás)
Kérdés OPA-k párhuzamba kapcsolásáról fogsz írni? Mennyit lehet miért nem miért jó.
Elvégre ha pl 4-ot egymás után rakok akkor nagyban csökken a kimeneti impedancia de mégis nő a kimeneti max áram. És nem kell FET-et vagy tranyót meghajtani az opaval. Pl 4134-el kis helyen elfér és 1 tokban van.
Helló
A T1 kollektorába nem kell ellenállás, mert a tranzisztor áramgenerátor. T2 kollektorában is csak azért van, hogy T2-nek ne a teljes kollektor árama folyjon be T4 bázisába.
Egyébként ezt persze a gyakorlatban nem is így ellenállással oldják meg, hanem áramtükörrel.
Igen, de csak érinteni akarom a témát. De a lényeg kiderül belőle. Majd igyekszem.
Úgy gondolom a héten meglesz a folytatás.
"A T1 kollektorába nem kell ellenállás, mert a tranzisztor áramgenerátor."
A differenciál erősítő annál tökéletesebb, minél egyformábbak a tranyók, és minél egyformább a két kollektor ellenállás értéke. Ha az egyik ellenállás hiányzik -ahogy az elvi rajzodon-, akkor egy offset-kiegyenlítést végző részegységet kellene belerajzolnod, különben az a szimmetria nem működik, amit az ábra alatt magyarázol.
"T2 kollektorában is csak azért van, hogy T2-nek ne a teljes kollektor árama folyjon be T4 bázisába."
Ha nincs ott az R1, akkor a T4 bázisa állandó +Utáp-ra kerül, amitől a kimenet állandó -Utáp értéket vesz fel, és a kapcsolás erősítőként sehogy nem fog működni.
"Egyébként ezt persze a gyakorlatban nem is így ellenállással oldják meg, hanem áramtükörrel."
A 741-nél régebbi 709-es műveleti erősítőben még nyoma sincs áramtükörnek. A kapcsolása sokkal inkább hasonlít a klasszikus, nem integrált műveleti erősítőkre, és a te elvi ábrádra. A 709-esben is 2 db egyforma, 25kohmos kollektorellenállás van.
[link]
Hali
Ez egy elvi vázlat a megértéshez. Nem több.
Valóban, a tranzisztor kollektorárama kis mértékben, de függ a C-E feszültségtől, és itt a T2 ezen feszültsége 0,65V-tal kisebb, mint T1-é (ez a T4 B-E feszültsége). Épp ezért nem is ellenállást kellene tenni T1 körébe, hanem diódát. De ez még akkor sem lenne igazából működőképes, mivel T4 bázisárama nincs is figyelembe véve ezen a rajzon és T4 h21 szórása miatt is kalkulálhatatlan lenne egy szimmetrikus működés. Szóval, ez csak egy elvi ábra.
priti
(addikt)
Te tekerted? huhúúúú
az fincsi.
Az én időmben háromért, aztán ötösért volt olyan a suliban, hogy letört a karod, mire hazavitted. Osztálytársam faterja gyártotta géppel, de jó is volt. Rászaladtunk a témára a szakoktató meg csak nézett, hogy a tematika a közelben nincs, de már csak olyan vasklorid van a suliban, hogy fürödhetsz is benne, mert semmit nem csinál. Valakinek mindig ázott a motyója Jó filcért bármit megkaptál a suliban. Mindenkinek az kellett, mert szar volt már a lötty és leázott, persze alámart, oda a vezetősáv, tehát szar a filc...
Persze toroid ide-oda a kész erősítőknél azért már volt némi szórás. Azok a műszerdobozok, uhh, a postaláda volt a csúcs. A kétszer százas postás, de nagyot szólt amúgy, ha nyeleltük vitt mindent. Első félévben elvileg fémipari alapképzés lett volna, de erősítőnk az már volt.
Én hát. Mindig én voltam rajta a szopórolleren, mikor valaki Quad-ot épített, mert a toroidot nem olcsó és nem is egyszerű géppel fűzni, egyrészt mert jó esetben nem két fél gyűrű, másrészt mert egy-egy réteg után lakkoztam az egészet, majd újabb réteg, lakk, újabb, lakk.. és így tovább. Aztán a külső "csomagolás". Én régi pólókat vágtam csíkokra, azzal tekertem körbe, de van, aki a régi sebtapasz ragacsra esküszik.
A súlyuk meg hát: egyszer esett a lábamra egy még nem is teljesen feltekert... >
Ja a filc. Igen, az kellett, de mi hamar átszoktunk a fotolakkra. Volt olyan, mikor úgy rásült, hogy korongcsiszolóval sem akart feljönni utána...
A fémipari alapképzésbe még részt vehettem: kalapács fej lett volna, ami nekem soha sem lett kész a sok bütykölés mellett.
Jómagam csöves quad-ot szerettem volna, de elszaladt az idő és semmi sem lett belőle. Itt meg ahová költöztem sajnos nincs műhely... 
[ Szerkesztve ]
Normális szakiskolában az az alap, hogy a diákok érdeklődnek az iránt, amit tanulnak. Nálunk sajnos kevésbé volt ez jellemző (de azért megvolt 
)...
ezt az "érdeklődik vmi iránt" kifejezést pontosítsuk már, mert érdeklődés az is, ha kérdéseket tesz fel meg érdeklődés az is, ha az iskola vaskloridjával maratja a házi paneleket, esetleg magáévá tesz egy-két dolgot
Jobb helyeken a tanárok támogatják az iskolai vaskloriddal, ellenőrzött körülmények közötti maratást, mert akkor nem otthon kókányol a diák, nem otthon borogatja ki a cuccot, és nem lesz baleset azzal, hogy leönti magát/megissza a kistestvére...
agáévá tesz pár dolgot, azzal nem lehet egyetérteni, nyilván. De pl. nekünk, ha felmentünk a tanárokhoz, hogy kéne pár alkatrész, mert erősítőt építek, és volt, akkor adtak. A helyi elektronikai gyártól elég sok adományt kapott az iskola, pl. selejtes alkatrészeket, amik még működtek (pl. rosszul vágott lábú ellenllások, elrontott szekvenciák, karcolt panelek, ilyesmik).
