Köszönöm.

De, bizonyos esetekben használható. Pl balansznak.
Ilyenre is kitérsz a következőben, vagy egy másik írásban?

Tetszett az írás!

Nekem is középiskolás éveimet idézi az írás.
Akkor mindenki a frissen megszerzett tudással
erősítőt épített.
Jó kis időszak volt. Mi pénzt otthagytunk a párba válogatott
alkatrészekért a helyi kereskedőnél.

Sok mindenre kitérek még majd. De a végét még én sem látom. A következő rész viszont már fejben összeállt. (kb.) Saját magamnak fogok generálni problémákat (mint ahogy eddig is) és megpróbálom áthidalni őket.

mert a megtermelt lóerőket nem a potin akarod elfűteni. egy diszkóban jól jöhet hangulatvilágításnak a vörösen izzó poti, de egyébként ez nem életcél.

másrészt ha a kimeneti pontot szabályzod, mekkora impedanciához kell illeszteni a kimenetedet?

Szép tartalmas leírás, ám ha valaki ezt nem tanulja akkor helyettesítő képek nélkül szerintem a második oldal környékén levette az arcát.

Örülök neki, hogy pl. a Miller-Effektust nem kezdted el bizonyítani a komplex egyenlettel. Tetszett nekem mindig is ez a "fogadd el hogy így van" elv.

[ Szerkesztve ]

Természetesen. És igyekszem vele.

Mint annó elektronika órán..Gratula.

Nagyon jó lett Linkeltem is az írást a másodéveseknek, vizsga előtti átnézésre tökéletes.
Köszönöm

Csak reméltem az elején, hogy előkerül legalább egy TL071/72, mert a 741-es az már 20 éve is szégyen volt.

mert a tl071 nem szégyen? mondjuk egy ne 5532 vagy egy lf356 mellett?

Néddamindenitneki
Jó választás a fülhallgató erősítő. Ezek az erősítős próbálkozások általában addig nem véreznek el, amíg elemről megy és megvan a komplett kapcsolási rajz meg az előre elkészített nyák és csak legózni kell.
Aztán később, amikor megvolt a felbátorodás (ezen) és jön a két mono quad-ból gyúrt sztereo dög ami csücsül egy szépséges toroidon "szóljon nagyot" jeligére, akkor már kiderül, hogy zaj is van és baj is van.
Persze a kivétel erősítő és nem szabály.

nekem is Doof

Az 1. ábrán a T1 kollektoráról hiányzik egy ellenállás. (Aminek az értéke az ábra szerinti kapcsolásnál megegyezik az R1-gyel, de ez nem lényeges.) Enélkül nem folyhat azonos áram a T1 és a T2 tranyón.

A logaritmikus potihoz hozzátehetnéd, hogy csak az emberi hallásgörbe szerint azonos a hangerőváltozás, nem természeti törvényről van szó. (amikor Pataki Attila az UFÓknak zenél, nem biztos, hogy ilyen potikat használnak a keverőben. És az OPAkat sem mindig audio jelhez használják, illetve lehet olyan speciális szabályzási igény is, amikor nem ez az optimális választás)

Kérdés OPA-k párhuzamba kapcsolásáról fogsz írni? Mennyit lehet miért nem miért jó.
Elvégre ha pl 4-ot egymás után rakok akkor nagyban csökken a kimeneti impedancia de mégis nő a kimeneti max áram. És nem kell FET-et vagy tranyót meghajtani az opaval. Pl 4134-el kis helyen elfér és 1 tokban van.