Teljesen mindegy, milyen évszázadot írnak, ha nem jól mérnek.

"....leírta neked is, mi a probléma a méréssel, a mérés felsőbbrendűként való kezelésével. Előítéleteid vannak, nem több."

Sima ügy én bevállalom az előítéletet. Igen van. A mérés tudományosan megalapozott értékelés.
A hallás alapján történő kinyilatkoztatás, hit alapú megközelítése a problémának.

Van még egy kényes pontja a hangminőség értékelésének.A hozzászóló életkora.
A legkifinomultabb hallású egyén 18 éves korában sokkal többet hall, mint majd 28 éves korában fog hallani. 81 éves korában majd a magas hangokat alaposan levágja majd a hallása. Jobb napokon a tücsök ciripelését legalább az egyik fülében hallja.

Ráadásul van még egy placebo is a dologban. Ami drágább, az hallhatóan jobb.
Ha egy "bejáratott" hangfalkábelt 30 ezer forintért akarok eladni, aki meghallgatja a hangját sem akarja igazán megvenni. ha elcsomagolom és újra előveszem. Most már 150 ezer forintos kábelként sokkal jobbra fogja értékelni a hallgatóközönség. Jó eséllyel valaki meg is akarja majd venni, alkalmi ajánlat okán. Pedig a 30 ezer forintos kábelt nem akarta volna megvenni.

Az elektronikus jelet tökéletesen kepes merni a mérőeszkoz, mig a hallott hangot rengeteg dolog befolyasolja, az adott fejes, annak pillanatnyi pozicioja, adott hangdoboz, mentalis allapot, jelszintekből fakado kulonbsegek. Nyilvan hallhatsz valamit kulonbozonek, de pusztan fullel megmondani azt, hogy az a dac miatt van, gyakorlatilag lehetetlen. Műszer nelkul azt sem lehet megmondani, hogy milyen a jelszint, mar itt elvérzik az egesz...

[ Szerkesztve ]

Az elektronikus jelet tökéletesen kepes merni a mérőeszkoz

Azt igen.

Mi van akkor, mikor mérési eredmény szerint minden tök fasza, alacsony a torzítás, aztán zenében tutti alatt torzít, káosz az egész? Akkor azt mondod, hogy hát igen, ennek így kell szólnia, mert a mérés szerint? Szerintem az van, hogy nem jól lett mérve. Lehet rosszul is mérni, a mérés csak egy eszköz, de ha nem jól mérsz, köszönőviszonyban nem lesz a valós tapasztalatokkal, a hangzás egészéről nem fog objektív bizonyítványt kiállítani.

Mi mérőjelekkel mérünk különböző körülmények között. Azokból következtetünk arra, hogy majd normál zenei anyag alatt is ugyanolyan szépen fog viselkedni. Akik erősítőépítéssel foglalkoznak, előbb-utóbb mind eljutnak oda, hogy a mérés önmagában semmit nem ér, attól függetlenül lehet szar. Ez valós tapasztalat, nem placebo. Ebből a tapasztalatból kellene aztán a mérési eljárást finomítani.

Tulajdonképpen tehát azt kéne bizonyítani, hogy a mérési eljárások minden kétséget kizáróan helyesek. Amíg ez nincs meg, addig ez csak hit.

[ Szerkesztve ]

"A" szériás erősitőfokozat az nem marketing, ha megfelelő szinten van megtervezve és kivitelezve. Extreme alacsony torzitási értékkel nagyon részletes zenei felbontóképessége van egy A osztályú erősitőnek. [link]
SONY erősitőben egy "AB" osztályú sztereó IC végfok volt, ami nem egy olyan High-End cucc, de mégis zeneileg többet nyújtott a technikai hangzásnál.

[ Szerkesztve ]

Az, hogy valakinek mi tetszik, az nem feltétlen van kapcsolatban a meresekkel, az elsősorban ízlés kérdése.

[ Szerkesztve ]

Egy erősitőépitéssel foglakozó japán úr nyilatkozta, hogy az erősitőiket a zongorához hasonlóan hangolni kell, hogy a megfelelő hangminőségi szintet el tudják érni. A tervezési fázisban az előlap és a készülékház, a lábak kialakitása hozzáadhat az erősitő hangminőségéhez, amit a tápegység és az alkatrészek megválasztása tovább javithat. Egy Forma 1 versenyautó szintén ezen elv alapján épül fel, szinte rétegenként... Majd az egész megépitési folyamat után az idényben kiderül mennyit értek ezek a drága fejlesztések.

Ott aztán mindent komolyan ezredmásodpercekben mérnek.

[ Szerkesztve ]

Vérbeli marketinges veszhetett el abban a japan uriemberben, esetleg egzotikus, bizonyos hangzasra belőtt készülekekben utaznak, erre is megvan az igeny, elég sok fura fejes es hangdoboz van, azokkal csak hasonloan fura erositok kepesek szinergiat letrehozni. Persze egy hardveres eq egyszerubb lenne, dehat az tul snassz lenne.

[ Szerkesztve ]

Hogy valakinek nem tetszik, hogy tutti alatt torzít? Mert amúgy kéne neki torzítani?
A fül sem 100%-ban szubjektív. Egy kicsit képzettebb fülű ember pl. bármikor megmondja neked, hogy nagy tercet hall vagy oktávot.
Vagy, hogy két hallott hang közül melyik a magasabb, és ez nem fog megváltozni csak azért, mert más lett az illető hangulata.

Elhiheted, van az a különbség hangzásban, mikor már nem a hallásunk részben szubjektivitása lesz a szűk keresztmetszet.

Pl. a régi hangfalam. Nem tudott olyan hangulatom lenni, hogy az érzéseket közvetítsen, hogy ne nyomulós, izgága legyen az előadásmódja. Nyilván van szubjektív, kiszámíthatatlan ráhatás a hallásra, de az nem annyi, hogy a fül bármit be tudjon fantáziálni. Túlértékeled ezt a tényezőt.

[ Szerkesztve ]

Hangkeltőknel nehez megmondani mi a helyzet, ott tenyleg lehet a fülre is erősen hagyatkozni, mivel nemigazan mérhetőek megbizhatoan, raadasul még be is jönnek különfele szubjektiv kompenzacios gorbek is, nehez osszehasonlitani a mereseket.
En ugy vagyok vele pont ezert, hogy a sok idot es energiat a hangkeltore erdemes forditani, total hulyeseg rugozni a forrason, amikor a preciz meresi lehetosegek, adatok miatt semmi szukseg nincs rá, annyi a lényeg hogy transzparens legyen es legyen elég a teljesitménye.

[ Szerkesztve ]

Azért a nem kivánt torzitások és rezgések csökkentésére a nagyobb márkák mindig sokat adtak, és figyeltek a felépités minőségére. Elkülönitett áramköri lapok és tápáramkör megépitése egy korszerű készülékben szerintem már alapértelmezetten jelen van. Régebben még a SONY ES és a QS széria, de most a Marantz készülékeit érdemes kiemelni.

Nem a markating miatt választunk házimozierősitőket, mert akkor valami drágasságot választana mindenki. Vannak tesztek, de még jobb a két fülünkre hallgatni. Nekem a Yamaha megfelelt, de azért a Marantz házimozierősitőket is elfogadtam volna...

[ Szerkesztve ]

En ugy vagyok vele pont ezert, hogy a sok idot es energiat a hangkeltore erdemes forditani, total hulyeseg rugozni a forrason, amikor a preciz meresi lehetosegek, adatok miatt semmi szukseg nincs rá, annyi a lényeg hogy transzparens legyen es legyen elég a teljesitménye.

Csak, ha valami miatt mégsem szívesen hallgatsz rajta zenét, akkor értelmetlen az egész. Az elsődleges cél még mindig az, hogy az ember szívesen hallgasson vele zenét, különben csak porfogónak lesz jó.

És ez a valami igen, lehet ízlés is (merthogy a hifi lánc sem tökéletes, kompromisszumos, az pedig szubjektív, ki miben köt kompromisszumot, mivel lesz meg a szinergia), meg lehet az is, hogy adott cucc közel sem olyan jó, mint a mérés sugallta.

[ Szerkesztve ]

"Teljesen mindegy, milyen évszázadot írnak, ha nem jól mérnek."

Akkor jót kell mérni, ennyi, nem olyan rettenetesen nagy tudomány ez.

Oké, akkor szeretettel várunk a DAC-os topikba, hogy ott elmond, hogy kell mérni, ott ugyanis rendszeresen felmerül ez a mérés nem minden téma.

Viccen kívül, tényleg érdekelne, és biztosan érkezne rá válasz kellően felkészült emberektől.

[ Szerkesztve ]

Müsoranyag + audiólánc + zenehallgató = Zenehallgatás.
Ha a képlet valamelyik ősszetevője kevesebb mint az igények vagy a zenei hallás, akkor a zene kevésbé nyújt nagyobb élményt. Ha fáradtabbak vagyunk vagy nincs jó zenei hallása valakinek, akkor a beszükült sztereó tér vagy az alacsonyabb mp3 bitráta is megteszi. Igy a jobb minőségű müsoranyagokra, a tömörités nélküli formátumokra sincs akkora igény... Igy a drága Hi-Fi és High-End készülékek és kábelek is feleslegessé vállnak számára. Nem változik semmi, mert akinek az igénye alapján az mp3 és a kompakt hangrendszerek megfelelő zenehallgatási élményt jelentenek, azoknak ezek a drága dolgok feleslegesek. Másnak fontos.
Akkor is élménynek éli meg a zenehallgatást... Némelyek a mélytartomány hiányára panaszkodnak, ezért a 2.1 hangszórókészlet fontosabb mint a Flac és a CD.

[ Szerkesztve ]