Az , hogy te igénytelen vagy/nem tudsz gépelni nem jelenti azt , hogy nem lesz gépelésnél az embernek haszna a mechából..

Edigitálból vettem én is, kék kapcsolós.
Ilyen:

Állítsd maximumra a háttérvilágítás fényerejét, és használj valamilyen egyszerű színt belőle.

Úgy nincs probléma az ilyen olcsó billentyűzetek világításával.

A fehér világítást nem ajánlom, mert ott ki fognak tűnni az RGB LED-ek, ha akár csak kicsit is elmozdítod a tekintetedet.

(#14) Z_A_P
Mire egy ilyen kínai, olcsó mecha elkopik, addigra kidobhatsz 3-4 olcsó membrános bilentyűzetet.
Lehet, hogy utóbbiak közül is működne egy-két modell annyi ideig, mint egy mechanikus példány, viszont a gépelési élmény folyamatosan romlani fog rajtuk, míg egy mechán ez teljesen konstans lesz.

Több headshotod nem lesz tőle, de ha dolgozni kell, akkor sokat számít, hogy min gépelsz.
Én Cougar 200K alatt már csak legfeljebb valami retro mechanikussal vagy a Lenovo (álítólag) tűrhető irodai billentyűzetével állnék szóba.

(#42) Nartaas
A fehér világítással vigyázz olcsó RGB-s billentyűzeteknél, nagyon bántó tud lenni (lsd. kommentem első fele). Inkább piros világítás, maximális fényerőn.

(#70) copass
Hova kell azt a zsírt kenni?
Sliderre? Rugóra?
Biztos, hogy MX-rendszerű kapcsolón is halkít ennyit?

[ Szerkesztve ]

én csak kipróbáltam pár gombon, a sliderre kentem egy pici ecsettel úgy nagyjából!
de elég sokféle mód van.

Hát, nem tudom. Ezek elég szubjektív dolgok, de nekem pl. nem igazán jött be a Brown kópia (TTC a Gamdias Hermes P1-ben) - nem tapasztaltam az egységes, szolíd érzést gépelés közben, inkább kicsit bizonytalan benyomást keltett bennem.

Az utóbbi két alkalommal Razer BlackWidow Chroma v2-t használok az irodában, Razer Orange kapcsolókkal, és az Outemu Blue mintájára az is igencsak bejövős, bár teljesen más: van egy halovány aktuációs pont feel, de halkak a leütések. Amikor gépelek, olyan érzésem van, hogy valami rendkívül finom és igényesen összerakott eszközt használok. A LED-es világítása is nagyon szép, egyenletes, lágy fényű: ehhez képest a Genesis Thor 300 szivárványa tényleg kicsit elefánt a porcelánboltban érzés - bár az ára is harmadannyi. A Chroma v2-n nincs dedikált "í", ami teljes mértékben túlélhető, szóval igazából csak kettő (oké, az árral együtt három) problémám van vele: nem kétsoros az Enter (ez elég meh, de megszokható), és kiidegelnek a tasztatúra bal szélén lévő makrógombok (M1-M5), mert jópárszor egy oszloppal félreütök miattuk. Idővel minden bizonnyal ez is megszokható, de engem egyelőre az őrületbe kerget (a leggyakoribb talán a CTRL helyett M5 error). A magam részéről díjaznék egy olyan verziót, amin nincsenek ezek az ominózus gombok, és egy egészséges 40-50 dollárral olcsóbb - az úgy igen finom lenne..

Megint egy másik véglet a majd' 70 ezer forintos Corsair K95 RGB Platinum, Cherry MX Speeddel. Kb. 10 percig bírta nálam a gépre kötve, úgy felhúzott. A legzavaróbb itt is a bal oldali makrósor (G1-G6) következtében fellépő gyakori félregépelés volt, de maga az írási élmény sem nyűgözött le túlságosan, a Razer Orange és az Outemu Blue százszor jobban tetszik, az olajvezeték vastagságú kábelt pedig egyenesen humorosnak találtam. Just why? Persze ez is össze van rakva rendesen, nem bazári stuff, de fele ennyiért sem kellene. Ha választanom kéne használatra (tehát nem adhatnám el ), gondolkodás nélkül előbb csapnék le a Thor 300-ra vagy mondjuk a Tesoro Gram SE Spectrumra, mint erre, hiába töredékárú eszközökről van szó.

[ Szerkesztve ]

Jaja, jó is az, ha befér a lapitatyóba. Igazság szerint a Thor 300 RGB-t ebből a szempontból benéztem csúnyán. Késő éjjel rendeltem, káprázó szemekkel, aztán másnak kicsit meglepett, hogy nem TKL-es Thor jött, hanem a numpados RGB verzió. Azért nem görcsöltem túl, mert cikket írni jó az a numpad eléggé, csak nem ez volt az eredeti cél, ugye, hanem Blue+hordozhatóság.

Szerintem majd ez az RGB megy a netes/filmezős géphez, a játékos gép kap egy Thor 300 TKL Outemu Redeset, a lapi meg az eredeti terv szerinti Thor 300 TKL Outemu Blue-t - hacsak addig nem találok még jobb olcsó alternatívá(ka)t.

Membránosból az IBM SK-8820-ra esküszöm. Kb. 6-8 évvel ezelőtt vettem egyet használtan (akkor is már volt pár éves), 500 (!) forintért, másik négyet meg ingyen kaptam. Utóbb kiderült, hogy eBayen ilyen 3-4 ezrekért mennek, ami amúgy még mindig reasonable ár értük: PS/2, nem 6KRO, de több Quake Live EU serleg is be lett vele gyűjtve (ergo játékra is megteszegeti - persze a kifejezetten sokKRO-hoz már nem annyira), gépelni is egész jó vele membrános voltának ellenére, és gyakorlatilag elpusztíthatatlan: nem akarod tudni, hogy mit kapott/kaptak ezek az élettől. Morzsa és hamuhegyek, por, löttyök itt, löttyök ott, ököllel brutál püfölés (nem a bill hibája miatt) és társai - aztán továbbra sincs semmi bajuk sem.

[ Szerkesztve ]

Nyilván nem vagyunk egyformák, de ez a billentyűzet nálam már az olvashatatlan betűkészleten elvérzik.
A zárt karakterek olyanok, mintha papírból kivágott sablont használtak volna hozzájuk (Q, O, A, B, stb)
És pont az ékezetes karaktereknek nincs világítása, holott pont azok azok, amit az ember nehezebben talál meg?

Számomra ez így iszonyat gagyi.

Értem én, hogy az nem is ember aki nem mechanikus billentyűzetet akar használni (a magyar meg a tetejébe egy Trabant áráért szeretne Mercedest), de én speciel a mechanikus és elektromos írógépek korában szocializálódtam, így kicsit háklis vagyok a gépelési zajra.

És ha egy ötszámjegyű összeget kifizetek egy billentyűzetért, akkor azt ne nekem kelljen zajcsillapító buherával lecsendesíteni és ne férjen már bele, hogy a kupakok törnek. (Akkor se, ha a gyártó küld pótlást)

[ Szerkesztve ]

Az lehet, hogy a Razer Orange az TTC vagy Greetech - ez nem változtat azon, hogy mennyire zsírnak találom. Az az apróság különösen tetszett amúgy a BlackWidow Chroma v2-vel kapcsolatban, hogy a doboz tapintható felületére ki van rakva egy mikrokapcsoló, kupakkal együtt, ezáltal szerezhetsz némi elsőkézbőli infót arról, hogy milyen lehet püfölni a klaviatúrát, anélkül, hogy magát a dobozt ki kellene nyitnod.

Tudom. "Í"-t magyar kiosztású billen is szinte mindig AltGr+j/i-vel írom, nem a dedikált billentyűvel - ezért sem számoltam ezzel, mint problémával, és egyedül az ISO Entert hiányoltam.

érdekes ez a mechanikus bill. rajongás a nyomásponttal kapcsolatban - legalábbis ha egyszerű gépelésről van szó. én úgy hat éve átlagban napi 30-35 ezer leütéssel dolgozom a mechanikus kapcsolókhoz viszonyítva kb. néma Logi K520-szal és soha nem éreztem bizonytalannak és az ínhüvelygyulladás sem kerülget. (kéztorna!) direkt jó, hogy puhán járnak a billentyűk ráadásul SZERINTEM kényelmesebbek is rövid úton járó, lapos, lekerekített gombok gépelésnél.

annyira, hogy vész esetére be is van készítve a szerkénybe egy bontatlan szett, úgy megszoktam már ezt.

kb. egy tucat billentyű kopott csak fényes feketére a sok év alatt és a jobb oldali SHIFT-be vájtam gödröt a körmömmel.

szóval biztosan jók ezek a mecha billentyűzetek, ráadásul ebben a súlya szimpatikus is, de nem hiszem, hogy ilyen könnyedén és hatékonyan tudnék ekkora és ilyen hangos billentyűket nyomogatni, mint ezt a Logit. vagy bármilyen hasonló, halk, lapos megoldást.

[ Szerkesztve ]

"Nyilván nem vagyunk egyformák, de ez a billentyűzet nálam már az olvashatatlan betűkészleten elvérzik."

Nem teljesen szokványos, az tény, de az olvashatatlan elég erős jelző. Mondjuk nem szoktam a billentyűzetet nézni gépelés közben, szóval tőlem akár blank kupakok is lehetnének rajta. : >

"mechanikus és elektromos írógépek korában szocializálódtam, így kicsit háklis vagyok a gépelési zajra."

Nagyjából én is, bár jobban belefolyva a 8 és 16 bites Hőskorba. Pont ezért (is) imádom a kattogós mechanikus/buckling springes billeket - soha nem használnék O-gyűrűket vagy egyéb mókot, hogy halkítsak rajtuk. Arra az időre emlékeztetnek, amikor még valahogy sokkal több egyénisége volt a hardvernek, s bár egyáltalán nem voltak olcsóak a cuccok, de össze voltak rakva rendesen, masszívak voltak, arra tervezték őket, hogy ha nem is egy életet, de legalább (alsóhangon!) egy-két évtizedet kiszolgáljanak.

Rengeteg jó példa lenne erre (és nem csak a számítástechnikában), de hogy on-topic maradjunk, nézd meg például az eredeti buckling springes IBM M modelleket (tudom, hogy voltak membrános megoldásaik is, de most nem azokra gondolok): HARMINC év nyüstölés után (amibe beletartozhat az akár évekig történő "rohadás" full random és abszolút nem ideális helyeken is) még mindig megfogod, letaglózol vele egy rinocéroszt, aztán meglocsolod egy kis kávéval, bedugod az 5 tűs DIN vagy PS/2 portba, és még pár évtizedig használod, miközben a 8 bites kattogás egy jobb életre emlékeztet.

[ Szerkesztve ]