Nagyon jo cikk! Koszi!
Na ez a hardver kozeli cucc...
üzenetek
hozzászólások
1975-ben 400$ annyit ért, mint jelenleg 1800$... Így kell nézni az árakat.
vhw
(addikt)
A 400 $ mellett hogy nézett ki az akkori átlagos "villamosmérnök, rádióamatőr" fizetés?
Eszerint az oldal szerint 10ezer dollár volt az éves átlagjövedelem, gondolom egy villamosmérnök az átlagnál többet keresett, szóval ezek szerint nagyjából félhavi fizetésből kijött egy alap konfig.
E.Kaufmann
(addikt)
Vagy inkább két heti bérből 
[ Szerkesztve ]
nyunyu
(félisten)
Nézd, akkor más volt az elvárás az informatikussal szemben, már ha volt ilyen cím.
Volt ilyen cim?
BMEn 86 ota van informatikus kepzes.
nyunyu
(félisten)
Mashol se lehetett tul gyakori az informatikusi kepzes.
MITen 75-ben osztottak eloszor diplomat 'Computer Science and Engineering' szakon.
[ Szerkesztve ]
trufa12
(addikt)
félhónap az elméletileg 2 hét 
szóval nem értem ezt a hsz-ást 
Wiki szerint az Elte TTK-n a programozó matematikus képzés 1972-ben indult, tehát itt 1975-ben osztottak először diplomát.
Szederp
(csendes tag)
Érdekes az elbutulási trend. 75-ben még bíztak abban, hogy egy értelmes ember, alapvető műszaki tudással és egy részletes kézikönyvvel össze tud állítani egy ilyen masinát.
Ma ahhoz is support kell, hogy valaki bedugja a tápot.
Fr3eWar
(őstag)
Hát mert az USA-ban hetente van fizetés.
#9. ezen besírtam én is pék xD
DigitXT
(félisten)
Azért nem ugyanaz volt a célközönség.
Az emberiség átlag
IQ-járól meg tudott, hogy állandó, a lélekszám meg csak nő.
Hidd el, ha akkoriban odaadtál egy ilyet egy átlagembernek ugyan úgy nem tudta összerakni még kézikönyvel sem. Az, hogy az érdeklődők és akiknek ez a hobbija megoldották nem jelenti azt, hogy mindenkinek ment volna.
Ráadásul ma már csak azért sem működne a dolog, mert sokkal kisebb, bonyolultabb minden, már egészen pici hibára is teljes működésképtelenséggel válaszol egy rendszer. Akkoriban ez belefért.
E.Kaufmann
(addikt)
Nem azért írtam, az amcsiknál heti bér van, ha jól tudom.
[ Szerkesztve ]
E.Kaufmann
(addikt)
MIT na az se itt volt, 85-ben meg már 3 éve létezett a Comodore64 és 4 éve az IBM PC, na de az Altair meg még 70-es évek.
Most nézem, 86, na akkor meg pláne.
[ Szerkesztve ]
#57638400
(tag)
Rendkívül érdekes volt, most olvastam először erről a gépről. Köszönjük szépen !
Azért ez így nem teljesen igaz. A számítógép ma már nem a kockák játékszere, hanem egy hétköznapi, bárki számára elérhető szórakoztató eszköz (mint mondjuk a 70-es évek közepén a rádió – minden háztartásban volt belőle 2–3 darab). Ahhoz, hogy rádiót hallgassak, nem kell villamosmérnöknek lennem. Ugyanígy a facebook használatához sem feltétel a progmat diploma.
Az a réteg, aki akkoriban Altair-t vett nem tűnt el, sőt, az internetnek köszönhetően szerintem még bővült is. Csak ők most nem Altair-t vásárolnak, hanem Arduino-t, Raspberry PI-t, esetleg Mindstorm LEGO-t, és építenek hobbiból eszement dolgokat.
Hihetetlen, hogy 40 év alatt mi minden változik. Gyakorlatilag sokan fel sem fogják, mekkora dolog pl. egy szikladarabra szondát juttatni és onnan vagy a Marsról fotókat küldeni. Ez hány ember , mekkora munkája, és erőfeszítése révén jött létre. A mai szuperszámítógépek nélkül sok minden pl.: az űrkutatás és az időjárás előrejelzés is a béka segge alatt lenne.
Más kérdés, hogy pl a szondákban mikori és milyen csíkszélességű processzor dolgozik a fizikai hatások miatt ![;]](/dl/s/v1.gif)
Sokak számára pl. a relativitás elmélet valamiféle hipotézisként él, pedig a GPS (a nagy pontosságú helyzetmeghatározáshoz) műholdak óráját folyamatosan a földi órákhoz szinkronizálják, mert a földiek lassabban járnak a gravitáció miatt
Más kérdés, hogy pl a szondákban mikori és milyen csíkszélességű processzor dolgozik a fizikai hatások miatt
Jaja, vigyázni kell a szondákkal, ha Józsi bácsi belefúj, ott aztán van fizikai hatás.
nyunyu
(félisten)
~10 eve volt hir, hogy a NASA eBayen akart venni i8086 procikat, mert kellettek az ursikloba.
Intel meg mar ezer eve nem gyartotta, meg az ezt hasznalo muszereket is reg leselejteztek a cegek, ugyhogy nem volt honnan bontani.
na arra én is nagyon! ha már most verjük mobillal a nagykonzolt (nagy vonalakban, valójában szvsz az csak 3/4-e) az x1-el
jó cikk lett, gratula érdekes volt ezeket olvasni, a legrégebbi géppel személyes tapasztalatom egy 250-130 nm-es pentium 3, aztán 11 éve egy 90 nm-es pentium 4, 3 éve 60-as c2d, most 32-es fx8320 és 28nm-es s4 pro
vhw
(addikt)
"A mai szuperszámítógépek nélkül sok minden pl.: az űrkutatás és az időjárás előrejelzés is a béka segge alatt lenne."
Annak idején, a '70-es évek környékén elegendőek voltak ilyen "számológépek" hogy számos alkalommal embert juttassanak a Holdra.
Ma zsebben komolyabb hardver elfér, mint anno szobákban és ~43 éve ember nem járt a legközelebbi égitesten (másikon se). Még egy szakadt állandó "kunyhója" sincs az emberiségnek egy másik világon...
Pedig hát csak könnyebb lenne ma...
trufa12
(addikt)
Lehet akkor sem jártak nah meg fene tudja mi van amiről mi nem tudunk.. .)
Pontosan. Lehet már rég lézer fegyverekkel lövöldöznek meg telekinezissel építenek
Mondjuk ilyenekről mindig szívesen ertekezek, már ami a titkos fejlődést illeti.
[ Szerkesztve ]
Egri Imre
(csendes tag)
Nagyon érdekes cikk, köszönöm, hogy megírtad! A videón frankón látszik, hogy milyen vidám az élet oktális kódbevitellel és milyen jó dolga volt annak, aki megengedhette magának az Apple-t vagy később egy Commodore VIC-20-at, Sinclair ZX81-et, akármit, aminek van képe és billentyűzete. Mert azért úgy még vidámabb
Csak a zsebben lévő komolyabb hardver sz@rt sem ér az űrben .
A legnagyobb gond a pénzhiány mellet, hogy a mai napig sincsenek a hajtóművek forradalmasítva. Ha belegondoltok még mindig ott tartunk (leegyszerűsítve), hogy egy bádogdobozt megtankolunk valami nagy energiasűrűségű robbanó eleggyel, meggyújtjuk a kanóc végét azt had szóljon! Bármi gond van se fék se gázpedál, ég ahogy a csövön kifér .
Sok olyan dolog van ami nehezíti az űrkutatást, főleg mi magunk vagyunk a legnagyobb probléma, mármint fizikai mivoltunkban.
vhw
(addikt)
A zsebben lévőt elsősorban nem űrbéli körülményekhez tervezték, de hogy minden további nélkül lehetséges lenne olyan körülmények közötti felhasználásra is megtervezni/felkészíteni őket...
Pénzhiány?
Micsoda pénzhiány?
Háborúzni van pénz? 
Sok olyan dolog van ami nehezíti az űrkutatást, főleg mi magunk vagyunk a legnagyobb probléma, mármint fizikai mivoltunkban.
Az tény, de hogy nem a fizikai mivolt - olyan értelemben - a legnagyobb gát az is biztos.
E.Kaufmann
(addikt)
Arra van, mert van benne biznic, sajnos.
Hajtóművek, azért sosem ennyire egyszerű, mint ahogy leírtad, sokat el lehet pepecselni és cseszni, de egyszerűen nincs se antigravitációs hajtóműre, se térgörbítésre lehetőség.
Volt egy cikk, hogy már nem kell elvben egy bolygónyi tömeget energiává alakítani a térhajtómű bedörrentéséhez, elég lenne csak egy fél kocsi tömege is (számítógépes szimuláció alapján), na de 1 gramm tömeg füstölt el Hirosímánál, ez alapján a Tzárnál is max egy kiló pl, akkor hogy a túróba termelhetünk és irányíthatunk ekkora energiát, ami röhögve felperzselné a földet fél másodperc alatt ? Na meg az se mindegy milyen formában áll elő az az energia, meg persze az sem, mennyi idő alatt kell leadni.
[ Szerkesztve ]
Kiváló cikk, főleg olyen mai fiatoloknak, mint én, nagyon érdekes. Bár a Kill the Bit játék céljára még nem sikerült rájönnöm.
Biztos máshogy van programozva mint az akkori generáció, én ezt nap mint nap tapasztalom.
#65675776
(titán)
Azokba mondjuk a felújítás során 386-osra épülő számítógépek kerültek. Azok váltották a 8086-ot.
ollie: Ezek szerint neked nem volt Trio64-es vagy VirgeDX-ed. Azokból létezett 1, 2 és 4MiB RAM-os változat. Előbbi kettő esetén bővíthető volt a memória a duplájára.
[ Szerkesztve ]
PistiSan
(addikt)
Érdekes cikk volt, én is valószínűleg valami mással foglalkoztam volna ha akkoriban kezdek dolgozni amikor ilyen számítógépek voltak.
Ja, ja, sokáig nem is értettem, hogy a régi opcode táblázatokban miért van a hexa mellett nyolcas számrendszerben is megadva az adott utasítás gépi kódja. Aztán az Altair-t megismerve rájöttem :-)
