"Írjak pü.-t mind a 150 eladónak, hogy vajon mennyiért is adná el? Aztán írjak még 3x 150 pü.-t amíg licitálgatunk? Röhej."

Nem kell, elég ha feladsz egy "keresek" típusú hirdetést az általad kívánt árfekvésben, vagy írsz egy-két eladónak (akiket úgyis lecsekkolsz előtte a fórumokon, itt-ott, vagyis mindenképpen igényel némi ráfordítást a megbízható eladó kiválasztása, ezen felül egy-két üzenet megírása nem nagy dolog), esetleg bemész egy szaküzletbe és 10 perc alatt megvásárlod és nem is kellett sokat variálni.

"Viszont ez esetben az eladó simán rámondhatja azt, hogy bocs, de már kaptam jobb ajánlatot és vagy főléígérek vagy basszam meg. Így az egész dolog követhetetlen. Az eladó azt mond amit akar."

Ha az általad maximálisan megfizethető árat (esetleg az az ár, amit alapból te írnál az eladónak, hogy ennyi adnál érte, mondjuk nekem, és ha nekem ez megfelel, már meg is köttetett az üzlet) is felülmúlja, akkor nyilván nem fogsz vásárolni, de ha ez lenne az egyetlen hirdetés, akkor sem. Ha igen, akkor marad a szaküzlet, és nem tudom, hogy min vitatkozunk.

DeFranco: Valóban húzogathatjuk ide-oda a piaci ár fogalmát, de egy olyan adás-vétel esetében, ahol nem keletkezik semmilyen illeték- vagy adófizetési kötelezettség (legalábbis nem tudnak róla ), az ár fogalma leegyszerűsödik szerintem, és arról van szó, hogy a vevő mennyit adna, az eladó pedig mennyiért hajlandó odaadni, amikor a két álláspont találkozik, megtörténik az üzlet.

Különbözőképpen gondolkodunk erről, nekem továbbra sincs problémám az üzleteléssel az én szemléletem alapján.

[ Szerkesztve ]