Szállj már le a magas lóról. Mindenki érti, mire gondolsz, csak nem értenek egyet vele. Egy törött lábú emberhez sem mész oda, hogy "neked csak eltört, másnak meg levágták, az jobban rászolgál a segítségre". Így itt is teljesen feleslegesen adod elő, hogy nlesznek emberek, akinek rosszabb lesz. Ezzel nem segíted a posztolót, sőt igazából senkit sem.

"ellenben a kutyánkat milliószor előrébb rangsorolom magamnál."
Ez a világnézet durván beteges...

Senki nem értett félre, a mondandóddal ellentétben nem a bejegyzés volt a vérlázító, hanem a te hozzászólásod. A posztoló nem kérte, hogy bárki a gyerekei elől vegye el a falatot, hogy neki adakozzon. Ebbe egyedül te kötöttél bele, most ne próbáld meg eladni, hogy "nem is úgy gondoltam".

Uncsi ez. Ha a te fogalomtárad a belekötés:/ig terjed ebben az esetben, akkor talán nincs is miről beszélni, de azért lássuk: Nem próbálom meg másnak eladni, csakis annak, aminek eredetileg is szántam, még mindig, ha megfigyeled, és nem kellene forszírozni sem, ha mindenki annak lett volna hajlandó érteni, ami. A félremagyarázás nincs ínyemre. Nincs benne semmi vérlázító, csak kívül esett az ilyen helyzetekre megszabott, kötelező, szűk kötött pályán. Attól, hogy egymás véleményére rákötve körbevállveregettek, attól még egy recesszió kellős közepén - vagy talán még csak elején - vagyunk, akkor is, ha nem tetszik, akkor is, ha egyéb aktualitások, problémák is társulnak mellé az ember személyes életében. Nem egy átlagszituációban vagyunk, átpriorizálódhat sokminden. Ha összejön az is csak azt mutatja, hogy nem olyan tré a helyzet, akkor király, de ha nem jön össze se lepődjön meg - átmegy végre az üzenet? Hagyjuk. Nem mindenki érzi a kenyérre kell szintjén a dolgot (még), ha van miből fogyni, akkor csak a többszázezres telefont kell elengedni és még mindig marad muníció a buborékból való kióbégatásra, másik felesleges, csoportos lehurrogására. Sokan, ide írogató, fiatalfelnőttként nem érzik az életet, annak szintjeit és ez a tény nem a posztoló vagy az ügye ellen megy, akármennyire is jóleső belemagyarázni, inkább ez a szomorú. Nem gondolom tényleg, hogy mindennek a puszta említése ennek ekkora bűn lenne, mint amivé tettétek itt. Akár egy egészséges diskurzus indítóeleme is lehetett volna, de ennyi tudott kerekedni amennyit itt látunk. Körbe járunk, zárnám ezt az értelmetlenséget.

Hat mis is zarnank mar ezt a temat, de valamiert meg mindig nem hagyod. Mindegy. Ha tudsz, akarsz, van mibol, aterzed, stb. , Segitesz. Ha nem, nem. Ennyi. Nem kell mindenr megmagyarazni, filozofalni, atbeszelni. Senki nem fog eledalni az utcan, kerdore vonni, miert nem, ahogyan elem sem, hogy miert. Sot! Dicseretet sem varok erte! Maradjunk ennyiben. Tovabbi szep napot, es konnyu eletet mindenkinek!

Latom, nem engedsz abbol a tevhitedbol, hogy igazad van…

A megfelelő szituáció- és szövegértelmezés intézményeit tudom csak a figyelmedbe ajánlani.

Mar megint a magas ló

Nincs magas ló, illik szétválasztani a beszélőt és a befogadót, amihez önismeret, érzelmi intellgiencia kell - különben törekvés sincs azt látni ami van. A szándékos félremagyarázás vagy simán csak holtbiztosnak levés egy értelmezésben csak parttalan vitákba visz. Utoljára: Nem jó az analógiád, nem ezt írtam amivel példálózol. Ha neked ennyi és csak ennyi tud eljutni, az a te dolgod, de ne vetítsd ki rám.

A mondandod vitatasaig el sem tudok jutni, annyira irritalo ez a stilus, amiben kommunikalni probalsz.

Nézd, egy kutya saját magára nem támaszkodhat a bajban, ellenben az ember tud tenni azért, hogy neki jobb legyen. Egy állat felelősség, ez pedig részben ezt a tényállást is magában hordozza. De gondolom Te is olyan ember lehetsz akkor, akinek ha van háziállata, és baj van, gond nélkül lepasszolja, mert az egy gyors probléma megoldás. Mennyi olyan álszent emberrel találkoztam akinek jaj a kutyám, meg nem adná senkinek, de szó szerint csak ki van b@szva az udvarra, vagy épp kikötve a kert végében. Tehát igen, felénk fontosabb a kutya saját magunknál, illetve családtag, holott nincs sem elkényeztetve, sem egy burokban nevelve, illetve vannak játékszabályok és nevelés.

totron fórumtárs hozzászólásaira pedig már nem tudok mit reagálni, érthetetlen. Megint a politikánál tartunk, holott jelen esetben akkor kérlek ekézd azokat az embereket is egy picit, akik ebben a recesszióban mernek mondjuk egy autót venni maguknak a hitelük mellé, közben pedig egyről a kettőre nem jutnak az életben, de még nyaralásra is futja közben a semmiből, és verik az asztalt, hogy segítse ki őket az állam a Te adódból is. Legfőképp ilyen körökben kellene kezdeni a akkor a mondandód terjesztését.

Nem kommunikációval próbálkozik, hanem önigazolással.

Nézd, jelen helyzetben Te sértegetsz másokat a jelződdel. Tanuld meg, hogy nem a másik a hülye, mert többértelmű felvetésre egy sokadik nézőpontot vonultat fel.

És kérlek, nyugodtan rettegj, most végre meg tudom venni a PS5-öt, erre vártam!.... Tudod én mással ellentétben még enni is alig tudok néha, mert legszívesebben annak az árát is a kutyára tenném félre, ezért limitáltam mennyiségben az étkezéseim. Mellesleg halkan jegyzem meg, hogy az a pár ember aki megkeresett, illetve emberségből jelesre vizsgázott nálam a támogatásával, azoknak leírtam, vagy legalábbis igyekeztem a főbb tényállást. Mivel nem ezt a posztot szeretném folyton módosítani, hanem tervezek a későbbiekben egy átfogóbb bejegyzést ( már ha ezek után lesz értelme ), ott akit érdekel a kutyánk sorsa, az látni fogja mi volt.

Az aggodalmad megértem, én is ilyen vagyok, mi pont ezért adományozunk közvetlenül a felhasználási forrásnál, nem adományos gyűjtődobozba és társaiba, sem telefonos sms küldéssel, sem mással, csakis ott és annak, akinek az valóban kell és égető. A másik, amit halkan jegyeznék meg, hogy Te egy fentebbi hozzászólásodban ( 24 ) nem értesz meg egy olyan dolgot, amit mások igen, ellenben jössz a mások általi belemagyarázással, és a galambászattal. Nálam ez a kettő kicsit üti egymást, gyanítom nem véletlenül bannoltak.

Légyszíves hanyagold a bejegyzést a kommenteléseddel, köszönöm mindenki nevében!

Így egy év elteltével:
nocsak, senki nem fagyott meg, a boltok folyamatosan tele vannak vásárlókkal, az "újautó" eladások emelkedőben.
Nem kell mindent benyalni, amit a szemed elé tolnak...
Egyébként a mi családunk úgy lett szocializálva, ha segítség kell, ne nézzük azt, hogy holnap miből tudunk playstation-t, autót, tv-t venni, valamint annak mindenképpen segítsünk, aki nem tud magának...

[ Szerkesztve ]

Köszönöm, hogy ennyi idő távlatából írtál ide, számomra még mindig olyan ez az egész, mintha nem is olyan régen történt volna. Szerintem azért is tűnik ilyen friss élménynek, mert minden nap eszembe jut, hogy vannak rendes emberek akik segítettek ahogy tudtak, és nagyon hálás vagyok ezért a mai napig is!

A másik része a friss élménynek a folyamatos kontrollokra menetel, sajnos már teljesen beépült a hétköznapi életünkbe ez az egész, csak a kezdeti pozitív eredmény egy ideje kezd lejtmenetté alakulni minden igyekezet ellenére, így még mindig zsákbamacska, hogy mi lesz fél év múlva, vagy akár két évvel később.

A mi szemünk fénye 23 hónapja ment el, de az is olyan, mintha tegnap lett volna...

Sajnos ismerős, mi is évekig küzdöttünk. Bár az orvosok azt mondták, hogy ha nem mi lettünk volna a gazdik, azok az évek nem is lettek volna neki.
Minden nap, minden perc mindent megért.

Becsülendő részetekről, sajnos sokaknak a kutya is csak egy hétköznapi dolog, amivel ha baj van, onnantól kezdve vagy megmarad szegény, vagy pedig nem. Nálunk nem számít milyen élőlény az, segítünk rajta ahogyan csak engedik a lehetőségeink, mert önerőből magukon nem tudnak, és az ilyen állatok végzik sok esetben az út szélén.