A bevezető nagyon jó, tetszik!, viszont a többi még itt-ott száraz. A szakmai tartalomra nincs panasz 
Most a jelforrás tápkörébe elhelyezett "zavazszűrő" induktivitások halható hatásán megy a buksi törés, mert nem biztos hogy, nem tesznek jót hang szempontjából, ha változik a táp impedanciája frekvencia függvényében.
[ Szerkesztve ]
Hogy száraz? Mi hiányzik? 
Hát a zavart az előtt az aktív kapcsolás (pl. stabilizátor) előtt szűrd, ami majd a kis impedanciát biztosítja! Ez a kapcsolás közel legyen a jelforráshoz, külön dobozos táp esetében ne a külön dobozban!
[ Szerkesztve ]
A földhurokról sokat tudnék beszélni én is...
Az utolsó kamerarendszer telepítésénél most jól megszívtam vele. 
Végéről /Hall-effektus-tól főlfelé/ gyakorlati példa hogy legyen mit elképzelni, ne csak az értse aki foglalkozott már a témával.
Megnézzük így mit csinál. Eddig bárhova raktam feritgyűrt elkezdett onnantól két sugárzó teljesen külön életet élt...
A témában teljesen tudatlanként a mennyiséget kicsit soknak tartom egy szuszra.
Lehetne finomítani ezen egy kicsit. Vagy kisebb darabokra vághatnád, vagy jelezhetnéd, hogy ez nem annyira kezdőknek szól.
Remélem ez nyújt némi segítséget a következő cikkedhez.
(Az is lehet, hogy leszavaznak a többiek. - mármint engem)
[ Szerkesztve ]
Hogy mi hiányzik? Az illusztráció!
Amikor a gyanta kapacitását firtatod, betehettél volna egy bőven gyantázott panel fotóját. Vagy ott van pl. az RL/Zobel hálózat. Ott is elviseltem volna egy kapcsolási rajzot, hogy ezek azok ni:
Ezek az illusztrációk kicsit "hígítanák", mert amúgy tényleg elég száraz anyag, és ez egy átlag érdeklődőknek szóló cikk, nem pedig egy (szak)dolgozat.
Esetleg egy konkrét építés fotókkal dokumentált leírása, ahol nem az után építést a cél, hanem az általad leírt hatások bemutatása. Miért így van tervezve a NYÁK, miért lett úgy kialakítva a kábelezés ahogy,...
[ Szerkesztve ]
Pedig pont a kedvetekért szedtem 2 részre a cikket! 
Egyébként tényleg, először egybe gondoltam, de megírni se lett volna időm.
Duracellm...: ne csak az értse aki foglalkozott már a témával
Ja értem. Végül is a kikapcsolódást az jobban szolgálná. De ezzel most igazából ennyi volt vele a szándékom, hogy aki érti, az tudjon róla.
cigam: Jogos, illett volna jobban illusztrálnom. Egyébként a Zobel-hálózatnak pont fordítva lenne értelme: a párhuzamos tagot kellene az erősítő felé tenni (betettem a cikkbe is):
[ Szerkesztve ]
A képet csak példának illesztettem, be hogy akár így is megjelölhetted volna egy kapcsolási rajzon, hogy miről van szó, hogy ezek az alkatrészek azért kerültek oda.
Köszi!
Maxi respect.
Nekem gépészmérnökként mindig is a mágia témakörébe tartozott a villamosságtan.
Érdekes cikk.
Köszi mindenkinek.
Még nincs teljesen kész a folytatás, de már majdnem elkezdtem.
Amatőr jellegű kérdésem lenne: A dielektrumtól miért függ a kapacitás azon kívül, hogy az egy fajta határértéke a jelenségnek ,mert ha nagyobb a feszültség mint amennyinél a szigetelő még nem üt át ,akkor tönkre megy az alkatrész. Szóval ennek miért van hatása a kapacitásra? Lehet ,hogy valamit nem értek. 
Azért használnak dielektrikumot - azon túl, hogy egyben ez a távtartó a fegyverzetek között, és persze szigetelő is - , mert permittivitása nagyobb a vákuuménál/levegőénél, vagyis növeli a kapacitást. Elektromos dipólusok forognak benne a külső tér iránya szerint, így működik.
Az átütési szilárdság és a permittivitás két külön jellemzője a dielektrikumnak. Pl. az anyaghiba (repedés/szakadás) drasztikusan csökkenti az átütési szilárdságot, míg a permittivitáshoz nincs sok köze.
Itt láthatod, hogy a kapacitás képletében az epszilon konstans a vákuum és a dielektrikum permittivitásából tevődik össze. Nagyobb permittivitású dielektrikummal nagyobb energiasűrűség érhető el, vagyis kisebb méret.
[ Szerkesztve ]
Nm! Közben szerkesztettem, kiegészítettem.
Jo pofa cikk, tetszik! Eddig nem lattam magyarul ilyen irast. Meg fosulin sem kaptunk ilyen szintu kepzest, pedig nem artana. (Mondjuk meg sem tiltotta senki, hogy utana olvasson az ember, de rajtam kivul nem sokan tettek meg.) Remelem, elolvassa a sok "onjelolt tervezo", es tanul belole.
[ Szerkesztve ]
Eddig nem lattam magyarul ilyen irast.
Ez is az egyik cél, hogy aki nem olvas angolul, az is hozzáférjen.
Nagyon érdekes írás, köszönet érte! Viszont valami "megütötte a fülemet":
"Egyik félperiódusban az egyik tápvezeték, míg másik félperiódusban a másik tápvezeték szállít áramot."
Ezt valahogy nem tudom hova tenni. Kifejtenéd? Én úgy tanultam az oskolában, hogy a szinuszos váltakozóáram esetében bármely időpillanatban ugyanaz az áramerősség mérhető mindkét vezetékben, csupán az irányuk ellentétes.
