Kategorizálva van. Ami rátok vonatkozott akkor és ott, az még mindig az egyik enyhébb fokozat. Tetszik, nem tetszik, ez van. A munkavállaló pedig csak addig fog lázadozni, amíg nem lát a saját szemével valami csúnyát. Anno az ékszerviselésnél mi is csak megmutattunk pár netről összevadászott gyűrűbeakadásos balesetről készült képet, onnét kezdve soha nem kellett szólnunk senkinek miatta. A biztonsági kések (visszaugró pengével) is csak addig okoztak gondot, amíg valaki meg nem vágta magát csontig a kint felejtett pengével, hogy érsebész rakta össze a karját - "szerencsére" külsős alkalmazott volt, nem saját. Volt, akinek ketten szedték le a lábáról a bakancsot, miután kiszabadította a felakadt raklapot - zúzódással megúszta a dolgot. A targoncaközlekedést nem is említem, szerencsére mindenkinek a fejébe tudtuk verni, hogy a targoncavezetőnek minden segítséget meg kell adni, hogy észrevegyen, mert ő lát nehezebben és korlátozottabban. Így is voltak belőle kisebb balesetek.

Mondhatsz akármit, szabályos védőfelszerelés viseletbe, és a szabályok betartásába még senki nem halt bele, az ellenkező eset viszont gyakori. Olyan parttalan ez az egész, mint amikor azt bizonygatja valaki, hogy a biztonsági öv nem ér semmit, mekkora hülyeség, hogy kötelező...

p