Ezt kellene megszüntetni (többek között) ebben az országban.. ezt az alvállalkozó alvállalkozója intézményt. A főnök azt sem tudja, hogy mit-hol vállalt be, csak a pénzt nyúlja le, a tényleges kivitelező meg örülhet, ha egyáltalán a pénzéhez jut.

Szerencsés vállalkozó voltam, de talán azért, mert ritkán dolgoztam nagy cégnek. Szinte mindig megkaptam a pénzemet. A leírásban csak alkalmazott voltam heti fizetéssel, ami nem függött az átadástól. Ha általánosságban nézzük ezt a problémát, akkor igazad van.

Nem volt időm, csak átfutottam, ez egy visszatalálós komment. Amint kicsit ráérek elolvasom.

A gyermekkorom jelentős részét Kazincbarcikán (vagy Deniz után szabadon: Kazincbarcelonában), nagyszüleimnél töltöttem. Tősgyökeres budapestiként már akkor is imádtam, mindig jó érzéssel gondolok rá. A napokban néztem meg Maps-en hogy mennyit fejlődött az elmúlt 15 évben.
Hát nem semmi, mennyit változott, fejlődött és szépült. Nekem elég élhető kisvárosnak tűnik, kár hogy ilyen messze van Budapesttől. Ha nem így lenne, simán el tudnám képzelni hogy ott éljek később.
A szívem egyik fele kazincbarcikai és az is marad.

Igazad van, élhető kis város. Ma már nekem is tetszik. (a tardonai völgy még inkább)

Mi a legtöbbet Tardona felől mentünk autóval, csak később lett meg az M3-mas Miskolcig. Elég jól ismerem a a környező településeket, nagyon a szívemhez nőtt a környék. Ha tudnék most arra egy budapesti szinten "jól fizető" és hosszútávon stabil melót, valószínűleg dobbantanék.

Borsod nem mindenhol szörnyű az egyszer biztos!

"Ezt kellene megszüntetni (többek között) ebben az országban.. ezt az alvállalkozó alvállalkozója intézményt."

Ez nem magyar sajátosság, szinte mindenhol létezik. Nagy cégeknél gyakori az olyan szabály, hogy kis céggel nem szerződnek, ami automatikusan generálja ezt a helyzetet.

Újabb beszámolómban megkerüljük a Bükköt.

Már olvasom is.