Ezzel nem teljesen értek egyet,kivéve a végével. A súly -lóerő aránynak elhanyagolható része van a végsebességben. Azt az áttétel, vagyis a nyomatékváltó határozza meg.Sarkalatos példa: van egy 300 lóerős, öttonnás traktorom, 700nM forgatónyomatékkal, meg egy Renault Thalia-m. Melyik a gyorsabb? Persze egy könnyebb autó hamarabb eléri a végsebességét, ez igaz, de a végsebesség nagyságát a váltó határozza meg. Ennek nem csak a versenypályán van szerepe: egy autóval sokkal könnyebb az élet, ha kilencvenről markánsabban, lendületesebben gyorsul tovább, ezáltal sokkal könnyebb egy nyolcvan kilométer/órával haladó teherautót megelőzni. Mivel a KRESZ szerint az előzés a legveszélyesebb manőver a közlekedésben, ezért nem mindegy, hogy azt milyen gyorsan tudjuk végrehajtani. A könnyebb autó könnyebben gyorsul, ezért könnyebb is vele a közlekedés. Nem mellesleg kevesebbet is fogyaszt. Szívesen kitárgyalnám azt is, hogy a mostani autók, még az egyszerű városi kisautók közül sem lehet ilyen pehelysúlyút találni, amit meg mégis, abba nem fér el kényelmesen négy felnőtt ember, pláne nincs 500 literes csomagtartója, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy a súly-lóerő arány igen jó.

[ Szerkesztve ]