na mégegyszer: ma Magyarországon él egy nagyon jelentős réteg, akinek olyan kevés a fizetése, hogy semmi más nem számít, csak az ár. ezek az emberek nem igénytelenségből veszik a legolcsóbbat (ami legnagyobb eséllyel a legócskább is), hanem nincs másra pénzük.

te el tudod azt képzelni, hogy bemenj a boltba és vegyél 30 darab zsemlét, mert az fajlagosan olcsóbb, mint a kenyér? megspórol egy kilogrammnyi pékárun 20-30 forintot, és ez neki számít. erre a szintre próbálj meg lesüllyedni empatikusan, amikor a szegénységről beszélsz.

itt nem arról van szó, hogy nincs franciapékség a közelben. nincs zseton.

mit jelent az, hogy vehetsz?
ha az "alap" kenyeret nézzük, a fehér kenyeret, nálunk a cocci fehér kenyér lényegesen jobb volt, mint amit most a teszkóban és más, nagyipari sütödékben vehetek.

ez nem zárja ki azt, hogy egy jobb kenyértípus finomabb legyen, mint amit akkoriban ettem. én is tudok sokkal jobb kenyeret venni most, mint anno a fehér kenyér. de ahhoz keresni kell megfelelő kis pékséget, találni megfelelő kenyérfajtát, stb.

Átlagban nem hiszem, hogy romlott, de a léc lejjebb került. Bár azt tegyük hozzá, a magyar kajajogszabályok elég durvák, máshol még nagyobb szemetet is lehetne elvileg árulni.

Fejér megyei kis városban elek.Nálunk még a maszek pék kenyere ,amit itt veszek az utcában,de a a többi 5 pékség amit így hirtelen tudok,azok is remek,finom kenyeret sütnek.Lényegesen jobb lett a pékáruk minősége és mennyiségi fajtája,mint annó,nem is tudom hogy mondhatsz ilyen dolgot.
Nem mai legény vagyok,en még vettem 50 filléres kiflit magamnak de hogy jobb nem volt a kenyér mint most,az biztos.Ma bemegyek a pékségbe és vehetek korpás,rozsos,barna, felbarna fehér,kovászos,paraszt stb kenyeret.Elelmiszermernok a nővérem,most ellenőr,volt bent több pékségben is már nálunk vizsgálaton.Lisztbol készül a kenyér ma is.Van több pékség,lehet válogatni.Aki becsületes és minőségi anyagokkal dolgozik az meg él ma is.

"Amúgy mintha rémlene, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályok sokat változtak az elmúlt évtizedekben. Azaz régebben tudomásom szerint eleve sokkal jobb kenyérgabonáink voltak.": egyrészt ez hibás érvelés, mert az élelmiszerbiztonsági szabályok változása nincs összefüggésben a gabonáink minőségével. semmilyen szinten.

másrészt az meg szimplán nem igaz, hogy rosszabbak lennének a gabonafajtáink. és még jobbak is lehetnének, ha a mocsok jogvédők nem hazudoznának minden marhaságot.

ha az "alap" kenyeret nézzük, a fehér kenyeret, nálunk a cocci fehér kenyér lényegesen jobb volt, mint amit most a teszkóban és más, nagyipari sütödékben vehetek.

Nálunk meg nem. Egy 175Ft-os Auchan házi kenyér vagy az Interspáros kilós félbarna köröket ver állagban, kinézetben, ízben, eltarthatóságban arra amit anno a kenyérgyár szállított a helyi ÁFÉSZ boltokba

Ez van.

Ok, akkor máshogy mondom. Gabona és gabona közt is óriási a különbség. Aztán van étkezési és takarmányozási célokra szánt gabona. Hallomásból tudom, hogy a malmoknál ez a határ, khm. hogy is mondjam. Elég képlékeny. Ha a te elveid mentén mennénk, akkor igazából kizárólag egyfajta, azonos áru (és minőségű) lisztet lehetne kapni. De mégsem így van. És ha a kiskereskedelmi forgalomba nem így van, akkor a malomiparban még nagyobb különbségek lehetnek és vannak is.
És ugye ott vannak az állományjavítók, adalékok, térfogatnövelők, stb.
És akkor a lisztfajták. .

"Az adalék anyagok csábítóak lehetnek, megkönnyíthetik például a tészta gépi feldolgozását. A gázvisszatartó képesség feljavításával növekedhet a kenyér térfogata, de a bélzet lágyságát is könnyedén szavatolni lehet ilyen eszközökkel.

A Magyar Élelmiszerkönyv a félbarna kenyérben 14-féle állományjavítót enged meg. Az olajos magvakból vagy szójából kivont, az előírások szerint jóformán korlátozás nélkül használható lecitin (európai jelöléssel E322) segítségével lágyabbá - és egyúttal lassabban öregedővé - tehető a kenyérbél. Mivel a lecitin meglehetősen drága, hatását mono- és digliceridekkel (E471) is elérhetik - magyarázza Szalai Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Ez utóbbi - a tejiparban és a cukrásziparban is előszeretettel használt - vegyületeket természetes zsiradékok kémiai módosításával állítják elő.

Térfogatnövelésére leginkább az E300 jelzésű aszkorbinsav - ismertebb nevén a C-vitamin - válhat be, aminek használatát már csak azért sem nehéz eltitkolni, mert a sütés folyamán nyomtalanul elbomlik. Némi kiegészítővel - például a kovászban is jelen lévő tejsavval (E270), ecetsavval (E260) vagy az elsőként egy rózsaféléből, a madárberkenyéből kivont szorbinsavval - el lehet odázni a termék mikrobiológiai romlását, magyarán késleltetni lehet a penészedést, nyúlósodást.

Mindez egyúttal jelzi, hogy az adalékok akár hasznosak is lehetnek, vagy legalábbis nem ártanak a kenyérevőknek. Legtöbbjüknek a használata nagyüzemi termeléshez kötődik, vagyis nem lenne rájuk szükség, ha elég jó lenne a liszt, és ha a pékeknek jutna idejük a hagyományos dagasztásra, kelesztésre, sütésre."

Én amúgy, személy szerint sokkal jobban örülök annak, hogy napjainkban rengeteg választási lehetőségem van, hogy mit egyek. Régen ilyen lehetőségem mondjuk abszolút nem volt. Egy fajta kenyér, egy fajta zsemle, kakaó, slussz.

[ Szerkesztve ]

Ez csak azt jelenti hogy nem vagy olyan idős hogy lehessen összehasonlítási alapod. Boldog tudatlanság.

Nem nem arra gondolt, hanem áltaánosságban beszélt. nem az volt odaírva, hogy a nagy élelmiszerláncok pékségeiben. Van ezer pékség mindenhol, nem ott vásárolni.

"Gabona és gabona közt is óriási a különbség.": kösz, hogy ezt elmondtad, nyilván nekem erről semmi fogalmam nem lehet (nem).

"Ha a te elveid mentén mennénk, akkor igazából kizárólag egyfajta, azonos áru (és minőségű) lisztet lehetne kapni.": nettó marhaság, semmi ilyesmire utaló kijelentésem nem volt soha. a találgatásaidat ne add a számba.

"A Magyar Élelmiszerkönyv a félbarna kenyérben 14-féle állományjavítót enged meg.": a technológiai leírás meg egyet se. A kenyérbe víz, liszt és só kell, esetleg kovász. semmiféle állományjavító vagy ilyesmi nem kell. Az állítás, hogy szerinted 14 féle állományjavító kell bele, bizonyítja dr.akula igazát, hogy a mai kenyerek rosszak.

..semmit sem változtál. Sajnos.

jaja, eddig se nyeltem le a hülyeséget, ezután se fogom.
jelzem: az nem vitastílus, hogy személyeskedni kezdel, mikor már nincs több érved, amivel védhetnéd a tévedéseidet.

Dehogy személyeskedek. Elég nekem ez a jó kis "rejt" button. Veled vitatkozni olyan, mint ezzel a kistányérral itt előttem. Tök felesleges.És ezt ha jól emlékszem elég nagy számban így gondoljuk itt (is).

rendben, de attól, hogy elrejted a hsz-eimet, az ilyen állításaid, hogy "régebben jobbak voltak a gabonák", meg hasonlók, nem lesznek igazak. attól sem, ha ezzel az elrejtős véleményeddel többen is egyetértenek.

Hát itt Pesten nem hogy jobb nem lett, de rosszabb. És Szentesen is. Van előtte-utána összehasonlítási alap. Itt a köürnyéken van kb. 4 pékség ahova szoktam járni (a boltokon kívül). De ha van időm, inkább bemegyek a Tescoba kenyérért, mert még az is jobb. A zsömlének régen zsömle alakja volt, volt súlya, ma meg olyan mint a lufi: nagy az átmérője, de csak levegő van benne. És alakra is inkább szétfolyt massza, amit úgy kell levágni a többiről. És ami a legfontosabb: ami szendvicset a régi zsömléből készítettél, azt a nap végén is megetted jóízűen, ma meg már délben is fintorogva nyúlsz hozzá.

"bemegyek a pékségbe és vehetek korpás,rozsos,barna, felbarna fehér,kovászos,paraszt stb kenyeret."
És ha mákod van, még akár olyat is kaphatsz aminek a címke alapján el van adva. A barna kenyeret pl. jellemzően csak festéssel barnítják (talán barnacukor? már nem vágom fejből), amúgy sima fehérkenyér.

""A Magyar Élelmiszerkönyv a félbarna kenyérben 14-féle állományjavítót enged meg.": a technológiai leírás meg egyet se. A kenyérbe víz, liszt és só kell, esetleg kovász. semmiféle állományjavító vagy ilyesmi nem kell. Az állítás, hogy szerinted 14 féle állományjavító kell bele, bizonyítja dr.akula igazát, hogy a mai kenyerek rosszak."

Ritka alkalom hogy valamiben egyetértünk.