hasonló helyzetben vagyok én is. nálam a megoldás: eddigi volt, szerelem lesz(remélhetőleg). ha nem tudja felfogni hogy nem szerettem(márpedig valszeg tudja), akkor sajnálom.

A fiú gyáva, Csernus mondjuk pp-nek nevezné. .
Belement egy kapcsolatba, hogy ne legyen egyedül. Aztán meg persze, hogy kilépett belőle.

Hát nem tudom, nagyjából bárkivel megeshet, h az igazinak vélt mellett talál egy "még" igazibbat, és rájön, h Neki inkább az új kell.
Maximum ha nem működik, az elsőhöz úgyis visszatérhet, mert nagy valószínűséggel vissza lesz fogadva.

Bárkivel megeshet ez tény...az viszont már gerinc kérdése, hogy ki az, aki még azelőtt képes lezárni az aktuális kapcsolatát, mielőtt az újjal összemelegedne. Ezt pedig érezni lehet. Érzem, hogy az a másik lány nekem kezd fontossá válni, talán több is lehetne. Megpróbáljam. Meg. De ilyenkor lenni kell az emberben annyi tisztességnek az aktuális párja felé, hogy személyesen mondja el neki még azelőtt, hogy komolyra fordulnának a dolgok azzal a bizonyos harmadikkal. Nem pedig kivárni míg kiderül vagy kitudódik, előtte pedig színlelni, hogy minden okés, miközben egyszerre két vasat tart a tűzben. Mind a két esetben fájni fog a lánynak...de azért elég nagy a különbség a lehetséges variációk közt.

"Maximum ha nem működik, az elsőhöz úgyis visszatérhet, mert nagy valószínűséggel vissza lesz fogadva."

Hát hozzám aztán jöhetne, ha annyi gerinc nem volt benne, hogy közölje azt az aprócska tényt, hogy egy barátommal szűrte össze a levet miközben velem járt.

tildy-vel is tökéletesen egyetértek... csak azért felesleges kapcsolatba kezdeni, mert valaki fél az egyedülléttől. Ha te saját magad nem vagy boldog és nem tudod teljessé tenni a napjaidat, akkor azon egy párkapcsolat se segít, maximum tüneti kezelést nyújt, a baj ugyanis veled van. A boldogságot nem egy kapcsolat adja. Csak teljesebbé teheti.

[ Szerkesztve ]

"Sokáig barátok voltak"

Fura egy barát ez a fiú.
Persze, jobb, ha nem álltatja a lányt, és jobb, ha esélyt ad neki, hogy találjon olyan valakit, aki tényleg szereti. De felelőtlen volt így ebbe belemenni, ha akkor sem érzett semmit, mert kissé átgondolva rájöhetett volna, hogy ez lesz a vége, márpedig, ha a barátja ez a lány, akkor igenis felelősséggel tartozik érte, felelősségel tartozik a döntéseiért, amik a lányt is érintik és ilyet nem játszunk, amiben pofára ejthetjük, az biztos. Ez a semmit nem jelentett is érdekes. Mi tette akkor baráttá előzőleg? Bár csak hormondúlás értelemben nem jelentett semmit?

[ Szerkesztve ]

tudok ide egy hasonló sztorit, de az kicsit durvább... adott egyik ismerősöm, aki ugyanúgy 26, mint én... most lett vége asszem év elején egy 7éves kapcsolatának, amiből ő dobbantott...

röviden a sztori: a srác teljesen antialkoholista (volt), soha nem cigizett/bulizott, a barátnőjével az első komoly kapcsolata volt, ami már 19éves korától tartott... én azért éltem rendesen az életem, ahogy kell, nem érzem úgy, hogy bármiről lemaradtam volna, amit most hiányolnék... a srác tavaly év végén már azt tervezte a csajjal, hogy teljesen összeköltöznek és felújítják a srác anyjának házát (barominagy régi ház... vagy 4-5 szobával, 2 fürdővel, stb...) év elejére meg kidobta a csajt, mert összemelegedett az egyik munkatársnőjével és rájött, hogy a "szerelem kell neki"... ("szerelem" ebben az esetben kb azt jelenti szerintem, hogy vonzotta az ismeretlen... meg a vadászösztön hajtotta...) "el is tűnt" utána a srác... lényegében az alföld közepéről járt fel pestre melózni... most hívtam pár hete, hogy "mi van vele?" már az új csajjal sincs együtt, hanem egy x-edik van neki és épp valami fesztiválon voltak... (hangján is érződött, hogy van benne töltés...) le is rázott gyorsan, magyarázott, hogy majd elküldi az új msn-címét, mert a régi már nincs meg, stb... azóta is küldi...
ebben az esetben a srác 26évesen jött rá, hogy amit eddig megrögzötten, hatalmas konzervativitással ellenzett, arra mégis szüksége van... (?) egyik napról a másikra dobbantott a 7éves kapcsolatából... (ne is mondjam, hogy a csajszi ezen hogy kiakadt) szerintem a szeszre is rákattant kicsit meg nekiállt csajozni ezerrel... mintha mindent most akarna csak pótolni...
de ex-emmel is hasonló volt a helyzet... lelkileg nagyon szarul volt, amikor összejöttünk, mindenki mondta, hogy én húztam ki a sz@rból teljesen... 3.5évig voltunk együtt, eljegyzés is volt meg minden, aztán az utolsó hónapokban elkezdett folyamatosan hazudozni... (összejött a biztonsági őrükkel és vele k*félgetett a hátam mögött...) addig jó voltam neki, amíg lelkileg rendbe nem jött, aztán le volt sz@rva az egész... együtt is laktunk már vagy 1.5évet meg minden... suxxx... gyorsan túltettem rajta magam, mert ilyen r*bancok miatt nem teszem tönkre magam... (mellesleg azóta már le akart járatni mindenféle iwiw-es üzenetekben mostani menyasszonyomnál, akivel 1000szer jobban érzem magam)

mindkét esetben szerintem a fair az lett volna, hogy ha hiányzik az adott félnek a kapcsolatból a "szerelem", akkor üljenek le, beszéljék meg és kész... ne az legyen, hogy: "elvagyunk együtt ideig-óráig, aztán ha jön valaki, akkor lecseréljük egymást..." mert ez szerintem undorító... voltam én is ilyen helyzetben, hogy nagyon jó barátságban voltam egy lánnyal, majd egyszer több lett belőle... pár hónapig "együtt voltunk", aztán nekiültünk és megbeszéltük, hogy vissza kellene térni a barátsághoz... nem volt belőle semmi gond... tudtunk utána is ugyanúgy viszonyulni egymáshoz, mint előtte... pl amikor megint csak barátok lettünk, csináltunk utána is olyat, hogy egyik este véletlenül összefutottunk a városban, kijött hozzánk... filmet néztünk, valami nyugis zenére táncoltunk kettesben meg együtt aludtunk a kb 90x180-as ágyamban rohadt jól éreztük egymással magunkat, de szex az nem volt... ritka az ilyen eléggé... pedig mindketten 20 fölött voltunk már...

Olyankor le kell ülni, és megfontolni, hogy az újabb kell, vagy az az érzés, ami egy új kapcsolatnál van. Az újdonság varázsa ugye.

Hát nem egy nagy jellem a gyerek, az is biztos. Gyakorlatilag kihasználta egyeskét, unaloműzőnek használta (persze, szebben hangzik a magány) aztán amikor színre lépett ketteske, akkor már egyeske feleslegessé vált.
Gratulálok az illetőnek, remélem azért egy kicsit magába szállt.

Csemike: Igen, az illető magába szállt, és elismerte hogy hibázott, amikor nem tudatta előbb a lánnyal, hogy ez nem jó így. De ehhez már késő.

tildy: Itt nem az "új varázsa" miatt mentek szét.

tudom, de az nem is neked ment válaszként.

Itt amiat tmentek szét, amit mrá leírtam. A fiú valószínűleg kapcsolatfüggő, hiszen ha nem lenne az, akkor nem ment volna bele szerelem nélküli kapcsolatba.

Érdekes megközelítés, de szerintem abból már kinőtt. Bonyolult dolgok ezek. De valahol, egy picit igazat adok neked.

Én ezt a fiút gerinctelennek tartom.

Persze, hogy hibázott. Amikor belement abba a kapcsolatba, amit nem gondolt komolyan. A párkapcsolat nem arra van, hogy elüssük az időt - ha az kell, hát úgy beszéljék meg a felek! De ez így átvágás, becsapás, hazugság.

A fiú hazug és önző.

Sajnos ebben lehetséges hogy igazatok van.

Hanem ezek nem végítélet. Ha az ember felismeri magában ezeket a rossz tulajdonságokat, okulhat, és legközelebb nem követi el. A megtörténteken nem változtathat már, de más megvilágításba helyezheti. Bárki lehet önzetlen és őszinte.

Azért tisztázzuk a dolgot: fiú és lány között nem lehet igazi barátság, az egyik mindig többet akar(t). Ahogy itt nekem lejött jelen esetben a lány többet akart, aminek a fiú idővel engedett... Ennyi, tovább lépett, nem hibás.

[ Szerkesztve ]