Mentalitásom? Én mindig mentem előre, többször kerültem padlóra. Végre egyenesbe jöttünk,úgy, hogy senki nem segített.
3 évvel ezelőtt sógorom kért segítséget. Szerezzek neki munkát. (19 éves volt akkor...) 8 általánossal, szakma, jogsi, nyelvtudás nélkül. Ha mellé raktál volna egy 12 éves gyereket, nem sok különbség lett volna. 3 évig pesztrálgattuk. A feleségem megtanitotta főzni és a holland alapokat. Én tanítottam szerelni, meg angolra. Közben dolgozott mindenfelé. (húsipar, tortagyár, stb.)
3 év kellett neki, hogy értsen valamihez, és megálljon a saját lábán. Ha mi nem segítünk neki, akkor sehol sem lenne. Ez milyen mentalitás?