Érdekes történetek. És ha már így szóba került, egyet itt hagyok én is, amit még nagyapám mesélt nekem.

Ugyebár a háború vége nem alakult túl kedvezően számunkra, mivel "felszabadítottak" minket, és majdnem fél évszázadig élvezhettük ezt a bizonyos "szabadságot". Mikor véget ért a háború, a dicső elvtársak egy oroszos felvonulással mutatkoztak be, volt itt tanktól kezdve fegyveres katonán át minden, és kötelező volt kimenni mindenkinek aki a közelben lakott. Így történt ez nagyapámékkal is, akik ekkor még az általános iskolát sem járták ki. Mikor eléjük ért a konvoj, ünnepelni kellett őket, amit nagyapám egyik testvére az alábbi bekiabálással kívánt megtenni: Éljen soká' Szálasi! Ezt másodjára is ki akarta mondani, szerencsétlen anyja pedig nem győzte befogni a gyerek száját, miközben mormogott a gyereknek, hogy "elhallgass az anyád úristenit!" Szerencséjükre a felvonulók vagy nem tudtak magyarul, vagy nem hallották meg, de mindannyian egy darabban sétáltak haza.