A témaindítóhoz hozzászólva: sajnos ezek a dolgok elkerülhetetlenek és mindenkinél van az a pont, ahol valamilyen szinten hirtelen "fel kell nőni", mert az élet kegyetlenül odacsap minden téren.

Nálam érettségi előtt egy hónappal kezdődött a dominó effektus, ekkor halt meg nagyapám, aki nagyon közel állt hozzám. Utána három éven belül elment egy dédimama, másik nagyapa, nagybácsi, nagynéni, nagyapám testvére, majd annak felesége, végül nagymamám is nagyapám után 6 évvel. Mára gyakorlatilag egy nagymamám maradt, aki szintén nyolcvanon felül van, betegesen.

Tavaly majdnem elment anyukám. Láttuk, hogy baj van, de nem engedte, hogy mentőt hívjunk, mert "a kórházból senki sem jön haza élve" - ez a kovid kellős közepén volt. Végigszenvedte az éjszakát, majd másnap reggel bevittük és szerencsére felépült, de akkor nagyon kész voltam. Szóval nem egyszerű dolgok ezek...